Egy 2007 májusában készült felmérés szerint a magyar válaszadók csaknem fele vélte úgy, hogy más EU tagállamok polgáraihoz képest fogyasztóként kevesebb joggal rendelkeznek Magyarországon. A magyar fogyasztók többsége úgy véli, hogy nem ismeri jogait: a fogyasztók 60 százaléka bizonytalan azt illetően, hogy milyen jogok illetik meg őt internetes vásárlás esetén.

A fentiekben felsorolt okok tették szükségessé, hogy információs kampány elinduljon Magyarországon is "Az EU-ban minden fogyasztó élhet a jogaival. Legyen tisztában velük!" jelmondattal. A második kiemelt téma az internetes vásárlás, illetve az, hogy a fogyasztóknak milyen jogaik vannak, hisz az Európai Unióban speciális jogok illetnek meg mindenkit az interneten és egyéb távközlési eszközön keresztül kötött szerződések esetén is.

8 napon belül

Még a szerződés megkötése előtt érdemes az értékesítőről a lehető legtöbb információt összegyűjteni, illetve az áruról vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a fizetésről, a szállítás vagy a teljesítés feltételeiről, az elállási jogról, azaz a visszalépés feltételeiről. Ezeket az információkat a kereskedő köteles megadni.

Internetes szerződések esetén főszabály: amennyiben a vásárló meggondolta magát, 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt a jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetén pedig, amikor a szerződést megkötötte. Fontos, hogy ennek olyan írásos nyoma maradjon, hogy az elállás időpontját vita esetén később igazolni lehessen.

Ha a kereskedő előzetesen nem tájékoztatja a vevőt az elállás jogáról, a 8 munkanapos határidő meghosszabbodik 3 hónapra. Ha a tájékoztatásra ezen az időtartamon belül sor kerül, az elállásra nyitva álló 8 munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta a vásárló.

Elállás esetén az értékesítő köteles a kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül visszatéríteni. Így van ez akkor is, ha a kereskedő a megrendelést nem tudja teljesíteni. Ha a vevő eláll a szerződéstől, az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket a vevőnek kell állnia, egyéb díjat, költséget azonban nem követelhet az értékesítő. Amennyiben a kereskedő a megrendelttől eltérő termékkel, illetve szolgáltatással teljesít, a visszaszolgáltatási költséget ő köteles viselni.

Tévesen küldött árut megtarthatja

Az értékesítő olyan áruért vagy szolgáltatásért nem követelhet ellenszolgáltatást, amelyet a vevő nem rendelt meg. Akkor sem jár ez fizetési kötelezettséggel, ha a tévesen kiküldött terméket a vevő nem juttatta vissza számára.

A távollevők között kötött ügyletek esetében is érvényesek a szavatossági, illetve jótállási jogok, azaz, ha a termék gyártáshibás, akkor a minőségi kifogással a kereskedőhöz lehet fordulni.

Magyarországon ma már egyre elterjedtebb az interneten történő vásárlás: vehetünk könyvet, háztartási cikkeke, bevásárolhatunk egy online élelmiszerboltban. Mivel ez a fajta vásárlási mód is egyre elterjedtebb, a fogyasztóknak érdemes ismerni jogaikat a fentiekben felsoroltak figyelembevételével.