Nyilvánosságra hozták az idei teljes Magyar Ifjúság Kutatást. A tanulmányt több egyetem és közvélemény-kutató szakértői jegyzik, utoljára 2001-ben készült hasonló felmérést. A most nyilvánosságra hozott tanulmány adatait még 2016-ban vették fel, ekkor közzé is tettek egy gyorsjelentést, a teljes dokumentumot viszont csak most hozták nyilvánosságra.

A munkanélküliség csökkent, de nagyobb gond a szegénység

A Magyar Ifjúság Kutatás során nyolcezer magyarországi négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg többek között arról, milyen problémák nyomasztják őket leginkább, és hogyan tervezik a jövőjüket. A friss válaszok alapján a legtöbb fiatal az anyagi nehézségeket, szegénységet tartja a legnagyobb problémának. Ez változás a korábbi kutatáshoz képest, akkor még a munkanélküliség volt az első helyen. Ez most csak a harmadik helyre került, az alkohol elterjedése mögé – igaz, ez utóbbi számait igencsak felhúzza a kutatásban felülreprezentált 2000 erdélyi válaszoló, az ő körükben az alkoholproblémákat nevezték meg legtöbben, mint a fiatalokat érintő legsúlyosabb gondot. A magyarországi fiatalok körében a bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő hiánya végzett a második helyen, az alkohol csak az ötödik lett.

A megkérdezett fiatalok nagy része a szüleivel azonos vagy magasabb végzettséget szerzett. Ez a vidéki fiatalok 90, a budapestiek 75 százalékára igaz. Ugyanakkor jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között: Észak-Magyarországon a 24-29 évesek több mint fele az érettségiig sem jut el, míg Közép-Magyarországon háromnegyedük legalább érettségivel rendelkezik.

Nem helyeslik, mégis kivándorolnának

A kutatás szerint a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) szeretne külföldön dolgozni. Ez Leginkább a kárpátaljai, legkevésbé a felvidéki fiatalokról mondható el. Előbbiek háromnegyede Magyarországon is szívesen vállalna munkát. A legtöbben (69 százalék) a jobb megélhetés miatt, tapasztalatszerzésért vagy az otthoni rossz munkakörülmények miatt mennének ki. Letelepedés céljából csak 15 százalékuk válaszolta, hogy külföldre költözne. Igaz, ez változhat, mert akik már dolgoztak kint, általában nagyobb arányban mennének újabb hónapokra, évekre. Mind a külföldi tanulás, mind pedig a külföldi munka iránti hajlandóság inkább a férfiakra, városban élő, érettségizett 20–24 éves korcsoportra jellemző.

A kivándorlási szándék annak ellenére magas, hogy a fiatalok 40 százaléka szerint nem helyes, ha valaki, miután az állam pénzén tanult, külföldön kamatoztatja az itthon megszerzett tudás. Azzal az állítással, hogy „Magyarországon egyre kevesebb a fiatal, aki nyugdíjjárulékot fizetne és egyre több a nyugdíjas, ezért jó, ha külföldiek jönnek ide dolgozni”, a válaszolók 48 százaléka értett egyet, teljesen csak 18 százalék utasította el. A legnépszerűbb célország a 15-29 évesek között Németország, de évről évre nő az Ausztriába vándorló magyarok száma is. Nagy-Britannia csak a harmadik legnagyobb befogadóország, igaz, ide költöznek a legfiatalabbak: a 2001 óta ide költöző magyarok átlagéletkora 33 év, kiköltözéskor átlagosan 29 évesek voltak.