A törvénymódosítás a hazai információs társadalom kialakulásához szükséges jogi-szabályozói feltételrendszert igyekszik összhangba hozni az EU szabályozással, különösen annak legutóbb életbe lépett direktíváival, ajánlásaival. A közbeszerzés alapján kiválasztott KPMG konzorcium által kidolgozott törvényjavaslat ugyanúgy hangsúlyt fektet a szabályozási, döntéshozatali intézményrendszer átláthatóvá tételére, mint a hírközlési piac liberalizációjának kiterjesztésére és a fogyasztóvédelem megerősítésére.

Átalakuló intézményrendszer: új hírközlési hatóság

A jelenlegi intézményrendszer különösen problémás területe a szabályozó hatóság, a Hírközlési Felügyelet (HíF) működése, melynek feladata a piac szabályozása és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) alkotta jogszabályok értelmezése. Az eddigi tapasztalatok szerint a HíF működése nem elég erős, döntéseit gyakran érik támadások mind az incumbensek, mind az alternatívok oldaláról, ugyanakkor az új uniós direktívák átvétele a jelenleginél sokkal több és nagyobb feladatot ró a hatóságra. A törvénytervezet egy új hatóság felállítását javasolja egy független szakemberekből álló hét tagú tanács formájában, melynek a feladata a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése. A jogviták rendezésére is egy külön szerv, az Elektronikus Hírközlési Választott Bíróság felállítását javasolják, míg a HíF is maradna, de nem olyan struktúrában működne tovább mint eddig.

Piacszabályozás: költségalapú árképzés, árpréstilalom

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok olyan kiskapunkat hagynak nyitva a jelentős erejű szereplők előtt, amiken keresztül azok korlátozni tudják a versenyt a nagykereskedelmi árak magas szinten tartásával. Az újonnan felállított Hatóság ezt kiküszöbölve mérlegelési jogkörhöz jutna a referenciaajánlatok - nagykereskedelmi árajánlatok - elfogadásakor, azt is megengedve, hogy az európai átlagértékek használatára kötelezze a szolgáltatót. A versenykorlátozó árakat ezentúl árpréstesztek bevezetésével szűrnék ki, továbbá előírás születhetne a vezetékes hálózatból mobil hálózatba irányuló hívások költségalapúságára. A szabályozás új eleme szerint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók költségalapú, úgynevezett internet kezdeményezési nagykereskedelmi szabályozást kötelesek ajánlani, amelyekkel az alternatív szolgáltatók szabályozott módon léphetnek be a piacra.

A széles sávú internet támogatásának sokat hangoztatott szándéka mellett a kormány igyekszik támogatni a behívásos elérés kiépítését azokon a helyeken, ahol egyelőre nincs másra lehetőség. A tarifák alacsony szinten tartásáról itt is a költségalapú árak bevezetésére vonatkozó rendelet gondoskodik, emellett a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók átalánydíjas ajánlatot is kötelesek lesznek adni.

Számviteli szabályozás, helyi hurkok megosztása

A széles sáv elterjedését eddig elsősorban az akadályozta, hogy az alternatív szolgáltatók nem kaptak szerződéskötési lehetőséget a nagykereskedőktől, akiket az új törvény szerződési kötelezettség alá fog kényszeríteni. Ezenkívül, a már említett költségalapú nagykereskedelmi árakon és árpréstilalmon túl, a számviteli szétválasztás - a szabályzókhoz benyújtott, keresztfinanszírozást és megkülönböztetéseket kiszűrő pénzügyi kimutatások - is az alternatívok egyenlő elbírálását fogják erősíteni.

A helyi hurkok, vagyis az előfizetőt a hírközlési rendszerbe kapcsoló utolsó szakasz a monopoltörekvések végvárait képzik. A korábbi szabályozás hiányosságait olyan lépésekkel igyekszik a tárca bepótolni, mint a helyi hurok kisebb részekre osztása, a helymegosztás és a közös eszközhasználat szabályozása.

A fogyasztói oldal: egyetemes szolgáltatások, közvetítőválasztás és számhordozhatóság

A mindenki számára állampolgári jogon, elérhető áron járó hírközlési szolgáltatásoknak a jelenlegi szabályozása nem csak, hogy nincs összhangban az EU-szabályokkal, hanem a gyakorlatban pazarló, nem hatékony és igazságtalan eredményeket szül - ismeri el maga a szaktárca is. A törvényjavaslat ellenlépései közé tartozik a mobil szolgáltatók bevétele az egyetemes szolgáltatók listájára, az egyetemes szolgáltató pályázat útján történő kiválasztása, támogatási igény alapján, és a rászoruló fogyasztók költségvetési támogatása. Pataki Dániel hírközlési helyettes államtitkár szerint jelenleg mintegy kétszázötvenezer ilyen támogatásra szoruló felhasználó van, de hogy pontosan ki is tartozik ide, azt az önkormányzatok feladata lesz eldönteni.

Hazánk mind a közvetítőválasztás és számhordozhatóság alkalmazása terén lemaradásban van az EU-országokhoz képest. A helyi, távolsági nemzetközi és internetes fix-mobil hívásokra a törvény elfogadásától kötelezően ki fog terjedni a szabad közvetítőválasztás. A szabad számhordozhatóságot vonalas számok esetén 2004. január 1-től teszi kötelezővé az új szabályozás, a mobil számokét pedig teljes körű EU-tagságunk kezdetétől, május 1-jétől.


Kapcsolódó anyagok:

Az állami monopóliumtól a versenyig: készül a legújabb hírközlési törvény