A tavalyival azonos helyszínen, a Zala megyei Pórszombaton ünnepelte többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy egy évvel ezelőtt indult szabad pálinkafőzés. Fazekas Sándor kitért arra, hogy ezzel visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital, amely annak köszönheti a kitüntető címet, hogy sok féle és sok fajta gyümölcsből készül. Ez teszi igazán egyedivé a párlatot. A pálinka értékhordozó, "a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja". (A gönci barack például védett földrajzi jelzésű, igazi hungarikum.)
Pintér László, Kovács Gyula, Borbás Marcsi, Fazekas Sándor Fotó:Horváth Ernő
A miniszter közölte: elkészült a tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendelet. A jogszabály módosításra azért van szükség, mert az őshonos magyar gyümölcsfa fajták eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatók. A tárca feladata, hogy a „száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen szeptember 26-án már éjfélkor felmentek a szőlőhegyre, "megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek". Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolja a szeszipart, vagy hogy "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat".
A pálinka rendelet illetve a kistermelői rendelet célja, hogy a helyi termékek eljussanak a piacra, és felélesszék az öngondoskodást. A tájfajtákról szóló rendelet és a egy évvel ezelőtt alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen, mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben. Pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.
Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli. Akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Kovács Gyula hangsúlyozta, hogy a pálinkarendelet megjelenése óta egyre nő az őshonos gyümölcsfák iránti kereslet, mert a tájfajták ellenállóbbak, igénytelenebbek, jól bírják a helyi klímát,éppen ezért mindig bőven teremnek.
