Az átláthatóság elsősorban ahhoz kell, hogy megőrizzék az állampolgárok bizalmát. Kiváló példa erre Vilnius polgármestere, aki egy webkamerát üzemeltet mind a szobájában, mind a főtárgyalóban. Ugyan a hang nincs hozzákapcsolva, de az üzenet világos: bárki nyomon követheti a polgármester munkáját, ha akarja. Hasonló pozitív jelentést hordoz, ha a bukaresti polgármester minden dokumentumot, amin szerepel az aláírása, az internetes nyilvánosság elé tár.

A hatékonyság fokozása nem új követelmény, mivel minden költségvetési intézménynek arra kell törekednie, hogy az előirányzatait a lehető leghatékonyabban a legjobb célokra fordítsa. Ehhez persze nem elegendő az IT támogatása, hanem átfogó reformra lenne szükség. Ehhez olyan évek óta folyó vitára kellene pontot tenni, mint az üzemgazdasági és eredményszemlélet bevezetése az államháztartási számvitelben. A megközelítésnek feladatbázisúnak, többszintűnek és többfázisúnak kell lennie, azaz az államháztartás minden szintjén el kellene végezni, és a költségvetési tervezést meg kell, hogy előzze a feladat- és az erőforrástervezés. Ha a ráfordításokat cash-flow szemléletben felmértük, onnantól a folyamat már algoritmizálható és automatizálható. Kielégítő akkor lesz a helyzet, ha ehhez az intézményi fejezetek közötti konszolidáció is megvalósítható lesz.

Az elérhetőség csak többcsatornás környezetben értelmezhető. Az elektronikus kormányzásnak mind a felhasználók felé, mind a belső nyilvántartásokban meg kell nyilvánulnia, így az elérhetőség kiterjed a kormányzati, turisztikai és választási portálokon túl a földnyilvántartásban, az állatok nyomon-követhetőségében vagy a kincstári feladatok digitalizálásában. Ehhez társulhatnak központi e-learning projektek, melyeket érdemes szélesebb kör számára is elérhetővé tenni, hogy továbbfejleszthető legyen az e-oktatás és e-közoktatás irányába.

Az elmúlt idők kihívásai a biztonság területén jelentkeznek, így összehangolt infrastruktúrára van szükség a bűnmegelőzésben és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, de az illegális menekültek is országoktól függően komoly problémát jelenhetnek. Emellett egy modernizált hadseregnek meg kell felelnie a magyarul nehezen kifejezhető interoperabilitásnak, azaz illeszkednie kell a nemzetközi kommunikációs sztenderdekhez.

Ebben a komplex feladatstruktúrában olyan stratégiai szemléletű kormányzati tervezésre lenne szükség, mely nem pénzforgalmi, hanem feladatok mentén tervezi meg a finanszírozási struktúrát public-private ownership keretében, azaz a magánszféra bevonásával. Bizonyos országokban, így Izraelben, vagy az Egyesült Királyságban olyan sikeres e-government kezdeményezések valósultak meg, hogy nemcsak a befektetés térült meg, de minden évben nyereséget termelnek.