Az Ipsos nemzetközi kutatása rámutat, hogy a házasok, jobb anyagi körülmények közt élők és az iskolázottak nagyobb valószínűséggel érzik boldognak magukat. Jelenleg a világ tíz lakosából hét boldog (73 százalék). Latin-Amerikában emelkedik, a legtöbb nyugat-európai országban ugyanakkor zuhan a boldogság átlagos szintje. A világ lakossága az elmúlt két évben összességében erősödő értékkel jellemezhető (+10 százalékpont), de a tíz évvel ezelőtti szintet még nem értük el (77 százalék).
A 32 vizsgált nemzet közül a hagyományosan pesszimista magyarok továbbra is sereghajtók, mindössze minden második honfitársunk érzi boldognak magát. A jövőre vonatkozó várakozások nem adnak okot optimizmusra, sem a globális, sem a magyar lakosság szintjén – a relatív többség kihívással teli magánéletet vár a következő tíz évben, és ez a várakozás a fiatalabb generációk körében erősebb az átlagnál.
A globális eredmények alapján a közvetlen hozzátartozók (házastársak, élettársak, partnerek, gyermekek, rokonok), a természet közelsége és az iskolázottság erősítik a boldogság szintjét, míg az aktuális gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok kevésbé adnak okot elégedettségre. Magyarországon különösen nagy eltérés mérhető a két végpont között. A boldog emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek kontrollal életük felett, érzik hasznosnak, megbecsültnek magukat, és elégedettek szellemi és testi egészségükkel. Ugyan a női és férfi nem boldogságszintje között nem mérhető jelentős különbség, a párkapcsolat, a szeretet, az egészség és egyensúly fontosabb tényezők a nők számára, míg a férfiak körében az anyagi helyzet, a megbecsültség érzése és a rokoni kapcsolatok átlag feletti hatással vannak a vélt boldogságra.
