Csak minden második magyarnak jött be az élet

Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék - derült ki a 72. Eurobarométer-felmérés magyar nemzeti jelentésének adataiból.

Máshol keressük a kiutat

A gazdasági válság elleni védekezésben eltér a magyar és a többségi uniós álláspont. Míg a többi tagállamban az emberek a kis- és középvállalatok fokozott támogatásában és az oktatási, képzési és kutatási beruházásokban látják elsősorban a kiutat a válságból, a magyarok inkább a munkanélküliek és a legszegényebb rétegek támogatását szorgalmaznák.

A 2009 őszén elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka a munkanélküliséget jelölte meg a legsúlyosabb problémának egy előre összeállított listáról. A korábbi Eurobarométer-felmérések során a munkanélküliséget még soha nem tartották ilyen nagy arányban a legjelentősebb problémának, amellyel az országnak szembe kell néznie - hívta fel a figyelmet Duránszkai Gábor, a magyarországi felmérést készítő TNS Hungary ügyvezető igazgatója.

A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót. Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék. A nemzetközi összehasonlításban - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is csak Bulgária előzi meg a magyarokat az elégedetlenség tekintetében.

A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve ugyan a magyarok csaknem harmada számít kedvező fordulatra, azonban saját életében, illetve hazája gazdasági helyzetében - jóval az EU-átlag alatt - már csak 14 százalék vár javulást egy éven belül.

Sokak szerint az EU miatt nőtt a munkanélküliség

Az EU-ba vetett bizalmat illetően a magyarok kedvezőbben vélekedtek az előző felmérés eredményéhez képest: a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időszakban 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt azok aránya, akik bíznak az unióban. Ez az arány 5 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. 2009 őszére kis mértékben tovább nőtt és 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. A többség, a válaszadók 42 százaléka viszont továbbra is úgy érzi, "se nem jó, se nem rossz dolog" az uniós tagság. A megkérdezettek 22 százaléka látta kifejezetten negatívnak Magyarország csatlakozását.

Magyarországon és az EU többi tagállamában a válaszadók csaknem fele számára az unió az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Figyelemreméltó, hogy a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban társítják az EU-hoz a munkanélküliséget és a magasabb bűnözési mutatót - derült ki a tájékoztatón.

Minden pénzt felhasznált Észak-Magyarország

Az észak-magyarországi régió három megyéjében az elmúlt évben 23 ezren jutottak átmeneti, vagy hosszabb távú munkához abból a csaknem 4,5 milliárd forintból, amelyet a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből fordítottak erre - mondta Gúr Nándor, a regionális munkaügyi tanács elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A régió három megyéjében - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád - a regionális munkaügyi központ az elmúlt évben jószerivel teljes egészében felhasználta azt a pénzt, amely a munkanélküliség enyhítését szolgálta. A csaknem 4,5 milliárd forintos decentralizált kerettel együtt mintegy 32 milliárd forint jutott foglalkoztatási programok, támogatások, munkahely megőrzések és munkahely teremtések támogatására. A pénz összességében 78 ezer ember elhelyezkedési lehetőségeit javította, illetve segítette őket ahhoz, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra.

Véleményvezér