A fővárosban élő külföldiek Budapestet a Duna gyöngyszemének tartják, egy olyan kulturális centrumnak, ahol sokféle esemény, gazdag alternatív kultúra és sok fesztivál van jelen, amely egyúttal fiatalos atmoszférát teremt.

Budapest számos olyan adottsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti más városoktól. Tranzitváros nyugat és kelet Európa között, amely gazdaságilag óriási lehetőség, és kulturálisan is nagyon jó adottság. Ezt erősíti az is, hogy a városban izgalmas kontrasztok vannak jelen, amelyek a város karakterét is meghatározhatnák: ellentétek városa - Buda és Pest; központi és egyben határváros; társadalmi kontrasztok; építészeti kontrasztok (a sokféle történelmi lenyomat a városban és az építészetben). Mindezek a város igen kedvező tulajdonságai, ún. hardverjei, ám probléma, hogy ezeket Budapest nem hangsúlyozza, nem kezeli tudatosan.

A főváros másik kedvező adottságának a méretét tartják, mivel nem túl nagy és nem is túl kicsi, tehát nem olyan nagyváros, amelyben az ember elvész, hanem áttekinthető és egyúttal bejárható (a külföldiek ezt úgy nevezték: walking city), amelyet a jó tömegközlekedés is biztosít, amivel mindenhová el lehet jutni. Ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy a sokszínűséget biztosítani tudja, és izgalmas legyen.

Gazdaságilag jó adottságokkal rendelkezik

Budapest találkozó pont, illetve a "kelet kapuja" lehetne a befektetők számára. Probléma ugyanakkor, hogy ez nincs kellő mértékben kihasználva, a gazdasági fejlesztés számára nem megfelelő az adórendszer.

A külföldiek kiemelték, hogy más városokkal szemben Budapest közbiztonsága nagyon jó, éjjel és hajnalban is bárki hazagyalogolhat, nem történik semmi baja. Továbbá, hogy kitűnő konyhája okán lehetne "étel és bor város" (food and wine city) is, bár a kávéházak és a szolgáltató helyek nem mindig megfelelő minőségűek, sokuk valaha jó hely volt, de a színvonaluk elkezdett romlani.

Vannak azért problémák is

Az egyik fő problémaként azt említették, hogy Budapest történelmi városképe nincs kellőképpen védve, a hagyományok nem kapnak kellő hangsúlyt. A belváros építészeti stílusa és arculata túlságosan eklektikus és nem kitalált, a modern építészetet viszont unalmasnak tartják.

Külön hangsúlyozták, hogy a város mindenhol tele van graffitikkel, ami nagyon rossz benyomást kelt a városról. És ez nemcsak a belváros, hanem a külváros problémája is.

Az integráció kérdésének szempontjából vizsgálva Budapestet, amelyben a megkérdezettek valóban kompetensek, nem látják a külföldiek eléggé befogadó városnak. Ezt a kommunikációs problémák is nehezítik, így például az angol nyelvű tájékoztató táblák nem megfelelőek, illetve nincs is belőlük elegendő, ennek köszönhetően a külföldiek nehezen tudnak információhoz jutni, és ezáltal sokszor nem érzik megfelelően tájékozottnak magukat.

Míg Budapest egyik fő vonzerejének a kulturális események sokszínűségét látják, addig azt is el kell ismerni, hogy a városnak vannak alvónapjai és holtszezonjai. A vasárnapok és a téli időszak sokszor unalmasak, például vasárnap szinte minden zárva van, mintha megállna az élet. Télen kevés a fesztivál, nincsenek igazán vonzó rendezvények.

A budapestiek mentalitását is érte kritika; nagyon érezni az embereken, hogy a (pl. történelmi) veszteségeket nem tudják feldolgozni.

További negatívumként vetették fel a túlzott nyitottságot a multinacionális és a globalizált vállalatok (pl. élelmiszer multik) irányában. Néhány külföldi azonban inkább érdekesnek és karakterisztikus vonásnak tartotta a plazarendszert, ami máshol nem igen jellemző. Ebben megoszlottak a vélemények, hogy ez előny vagy hátrány, mindenesetre Budapestet megkülönbözteti más városoktól.