Kutatás, oktatás, szolgáltatás – az innovációs központok általános képlete alkotja a műegyetem információ- és tudásmenedzsment tanszéke gondozásában működő döntéstechnológiai kutatócsoport lelkét. A kutatócsoport érdeklődési köréről a név elég sokat elárul, a pontosítást azonban szinte magától kéri. „Döntési problémák a beszerzés, közbeszerzés, pályáztatás terén, állami, EU-s pályázatok kiírása, vezetői és stratégiai döntéstámogatás, a napjainkban elkerülhetetlen humánerőforrás menedzsmenttel kapcsolatos döntések. A legjelentősebb és legismertebb a beszerzési, közbeszerzési terület” – világosít fel Veszelka Tamás, az EU-konform Beszerzés és Beszállítás (EU2B) program menedzsere.

A kutatócsoport és a köré tömörült szakembergárda küldetésének tekinti a közbeszerzési gyakorlat, kultúra színvonalának emelését, a költséghatékonyabb és igazságosabb tenderezési eljárások elterjesztését, e szakmák felértékelését a szervezeteken belül és a közvéleményben, az EU-konformitás megteremtését. Ennek érdekében az EU2B-n (www.eu2b.hu) belül naprakész információkra alapuló konferencia- és képzéssorozatot szerveznek, melyek az Uniós felkészülés aktuális témái mellett a többéves felhalmozott tudást és tapasztalatot is közvetítik – folytatja Veszelka, aki egyben az EU2B-képzés projektvezetője is.

A programmenedzser szerint a mostani közbeszerzési gyakorlat szomorú képet fest, ámde idéntől érezhető egy pozitív irányú változás, ami két, egymással összefüggő mozzanatra vezethető vissza. Elsőként hazánk közelgő Európai Uniós csatlakozása után, teljes jogú tagállamként nemzetközi rátekintés lesz a hazai tenderezési gyakorlatra, amely hatásaként a – fiatalnak számító - közel nyolc éves hazai közbeszerzési piacra akár kényszerűen is, de be fog gyűrűzni a fejlettebb kultúra és szemléletmód.

Új közbeszerzési törvény: kultúraharmonizáció?

Magyarország esetében elmondható, hogy jelenleg sem az ajánlattevők, sem a pályázók nem viselkednek föltétlenül tisztességesen, és a jog is némiképp engedélyezi a tisztességtelen versenyt. Az effajta ügyeskedéseket aláásó – jogharmonizációs ízű - új közbeszerzési törvénybe (kbt.) sok hitet vető projektvezető az új jogszabályt tekinti a másik fontos mérföldkőnek a tendermizériából kivezető úton.

A kbt. társadalmi vitája júliusban befejeződött, a beépített észrevételekkel együtt szeptember végén nyújtják be a parlamentnek, amely előreláthatólag november elejéig elfogadja majd a törvényt. A változások egy része január elsejétől, a többi a csatlakozás időpontjával lép életbe.

Egyik legfontosabb változás – véli Veszelka Tamás – az, hogy bizonyos, a közösségi szabályozásban meghatározott értékhatárok feletti beszerzések esetén az ajánlatkérő köteles független közbeszerzési szakértőt bevonni. Az ő felelőssége a közbeszerzési eljárás jogszerűségének, helyes eljárásmódjának betartatása. A kbt. egyelőre csak halványan körvonalazza a független szakértő státusát, annyit biztosan tudni, hogy a szakértőkről - a törvénytervezet szerint - a Közbeszerzések Tanácsa egy központi nyilvántartást fog vezetni.

A törvény nevesíti a foglalkozás gyakorlásához szükséges képzésbeli feltételeket is, mely szerint előfeltétel lesz a – szak, sőt tudományágtól független - felsőfokú végzettség, továbbá vagy öt év igazolt gyakorlat a közbeszerzések terén, vagy akkreditált közbeszerzési szakértői végzettség – amit jelenleg csak az EU2B által nyújtott kéthavi képzések útján lehet megszerezni – teszi hozzá nem titkolt büszkeséggel Veszelka Tamás.

A képzések OKÉV szerinti Eu-konform közbeszerzési menedzseri és szakértőképzést nyújtanak. Az egymástól nem sokban különböző képzési irányok mellé október végétől indul egy kimondottan az EU-s piacra koncentráló, EU közbeszerzési tanácsadó – és szakértőképzés is, amely elsősorban a majdani Uniós „külpiacra” kacsingató ajánlattevőknek szól. Ennek keretein belül a hallgatók akár a tagállamok nemzeti szabályozásának sajátosságaival, az elektronikus közbeszerzés eljárásaival is megismerkedhetnek, valamint részt vehetnek egy EU-pályázat készítési tréningen is. A program köré tömörülő szakembercsoport olyan – a közbeszerzések terén nagy tapasztalattal rendelkező - személyekből áll, mint Várday György, a Magyar Közbeszerzési Társaság elnöke, Pándi László a Matáv Rt. és a Magyar Posta Rt. volt közbeszerzési vezetője, Németh Anita az igazságügy-minisztérium főosztályvezetője, a kbt. kidolgozásának koordinátora, Kerekes Pál a BAU-DOK alapítvány elnöke.

A képzés mellett – főként önkormányzatoknak szóló - konferenciák is hivatottak a tenderezési kultúra előmozdításában segíteni (a legközelebbi október 2-án: A "START" előtt címmel). A következő rendezvény az új közbeszerzési törvénnyel fog foglalkozni. „A közbeszerzés nem merül ki a közbeszerzési jogban, hanem sok olyan szakterület kapcsolódik hozzá – így a marketing, a minőségbiztosítás vagy az informatika - , ahol szintén szemléletmódváltásra van szükség” – hangsúlyozza Veszelka Tamás.

Az elmaradt forradalom

A kutatás egy másik – nem meglepően - nagyon aktív és szép eredményeket felmutató ág a Döntéstechnológiai Kutatócsoport működésében. A K+F tevékenység gyümölcsét legfőképpen a Tender-Expert nevű, hét éve fejlesztett,15 éves know-how-ra támaszkodó, ajánlatkiírást és értékelést támogató szoftver jelenti (Piac és Profit 2003 szeptember, 81. o.). A maga nemében egyedülállóként, és a szakma által is elismertként sorsa hasonló a többi magyar kiváló és hatékony találmányéhoz: (itthon) túl kevesen ismerik, és még kevesebben használják. A szoftverhez egy – többéves háttérrel rendelkező - know-how is kapcsolódik, amit egy egységes szolgáltatásként nyújt a Kutatócsoport, bízva az eljárás közbeszerzést forradalmasító jellegében. A módszertan lényege, hogy leülteti egyszerre az összes releváns szakértőt és rákényszeríti őket arra, hogy a követelményrendszert egy minél valósabb szempontrendszer alapján alakítsák ki. (A Tender-Expert előnyeit kihasználva a Miniszterelnöki hivatal 38%-os árengedményt ért el autóbeszerzési tenderén. Mindenki sajnálatára a hírt követő Tender-Expert hisztéria elmaradt.)