A politikusok helyzete a legnehezebb, de a menedzserekkel és újságírókkal szemben sem táplál pozitív érzelmeket az európai és észak-amerikai lakosság. Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek 88 százaléka érez kisebb-nagyobb bizalmatlanságot a politikusok iránt, és hasonló véleményt képvisel közel háromnegyed a nagyvállalati vezetőkről, és abszolút többség az ügyvédekről.

Magyarországon a közfelfogás eltér a régiótól. Többséget képviselnek azok, akik tisztelik az ügyvédi tekintélyt. S azok is, akik kisebb-nagyobb mértékben, de nem bíznak az újságírókban. Szembetűnik még, hogy a nyugat- és közép-európai átlagnál több magyar hisz a politikusokban.

Hazánkban az itteni átlaghoz képest általában szkeptikusabbak a 30-39 évesek és az alacsony jövedelmű háztartásban élők. Érdekes trend viszont, hogy a magasabb iskolai végzettségűek körében általában magasabbak a bizalmi indexek, ahogyan a vidéki kisvárosiaknál is. A magyar lakosság különböző csoportjai közül a legalacsonyabb értékelést a háziasszonyok adták a politikusoknak, míg a legmagasabbat az észak-alföldi megyék lakói az orvosoknak.

A nemzetközi átlagtól feltűnően eltér a dánok és finnek gondolkodása. Előbbieknél ugyanis 64, utóbbiaknál 50 százalék nyilvánítja ki bizalmát a gazdaság felső vezetői iránt. Más országokhoz képest Dániában a politikusok is jobb megítélés alá esnek, hiszen az ország lakóinak 40 százaléka tartja őket bizalomra méltónak, ha kis mértékben is. Minden más ország lakóinál bizalmatlanabbak a németek a menedzserekkel és a politika képviselőivel. Mindössze a németek 18 százaléka hisz a nagyvállalatok vezetőiben és 8 a politikusokban.