A Honda CR-V a Honda európai zászlóshajója. A többcélú jármű gazdag felszereltséggel, akár összkerékhajtással és kilencfokozatú automata váltóval is konfigurálható.

Kép:Demcsák Gergely

Az aktuális modell a 2011-ben bemutatott negyedik nemzedék frissített verziója. A kompakt kategóriából kilógó, 4,6 métert meghaladó hosszhoz csaknem 1,7 méteres magasság és rövid, 2630 milliméteres tengelytáv társul, a karosszéria arányai tehát nem mondhatók ideálisnak, az autó mégsem hat esetlennek. A terjedelmes karosszéria harmóniáját csak az oda nem illő szürke lökhárítóbetétek (opció), a hátsó tetőlégterelő szárny és az ugyancsak extrának számító oldalfellépők csorbítják. Ez utóbbiak rontanak – a 16,5 centiméteres hasmagasság révén amúgy is korlátozott – terepjáró képességeken.

A CR-V azonban a kategória egyik legnagyobb utasterével bír, ebben a versenyszámban csak a Nissan X-Trail és a Toyota RAV4 képes labdába rúgni mellette. Csomagtere pedig egyenesen a legöblösebb a maga 589 literével. Magasan ülünk az autóban, ám a fejtérre a panorámatetővel szerelt változatokban sem lehet panasz. A tervezők a kényelemre helyezték a hangsúlyt: az ülések puhák, szélesek és komfortosak. A CR-V mindkét sorában kellemes az utazás, még a hátul középen ülő utas sem panaszkodik a közel vízszintes padló miatt. A lábtér hatalmas, és a hátsó üléstámlák meredeksége is ergonomikus. A praktikus gumitálcával bélelt csomagtartó egy mozdulattal sík padlójú raktérré alakítható.

Az Executive csúcskivitelű CR-V minden földi jót felvonultat. A motoros bőrülések, a tetőablak, az érintőképernyős navigáció egytől egyig az alapellátmány részei, az egyedüli extra a Honda Sensing biztonsági rendszer, amely magában foglalja a ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszert és az ütközés erejét mérséklő fékrendszert, a táblafelismerőt és a holttérfigyelőt, a sávelhagyásra figyelmeztető és sávtartó asszisztenst, továbbá az adaptív sebességrögzítőt. Utóbbi kettő a kormányról vezérelhető, akárcsak a fedélzeti számítógép és a műszerfal felső részébe integrált kijelző.

A műszerpulton keverednek a modern és a hagyományos megoldások. Az anyag- és összeszerelési minőség remek, a vezetőhely ergonómiája kiváló, a két képernyős középső kialakítás azonban átgondolatlan. A kilométeróra közepébe illesztett, kissé idejétmúlt folyadékkristályos kijelző és a Google Android alapú fő érintőképernyő kettőse bőven lefed minden funkciót, nincs szükség egy harmadikra is, amely ráadásul meg is bontja a pult egységét. A kezelhetőség a temérdek funkció miatt kissé nehézkes, az új applikáció alapú infotainment rendszer pedig, bár sokat tud és testre szabható, nem elég érzékeny és gyors, emellett nagyon elvonja a figyelmet a vezetéstől.

A megújult Honda CR-V leginkább az új 1,6 literes dupla turbós dízelmotorja miatt izgalmas, ami a 2,2 literes egységet küldte nyugdíjba. 160 lóerőt és 350 newtonméter nyomatékot ad le, így lelkesen mozgatja az 1,7 tonnás, összkerékhajtású autót, miközben a köbcentiméterek hiányát sem érezni rajta. A kétturbós rendszernek köszönhetően már 1500-as fordulatszámtól van nyomatéka az autónak, és nagyjából 4000-ig lendületesen gyorsul. Az 1,6-os CR-V méretét meghazudtolóan képes megindulni, és előzéskor is megnyugtatóan húz. Fogyasztása azonban köszönőviszonyban sincs a gyári adatokkal, csak nagy óvatossággal vihető 7 liter alá. A hozzá kapcsolt hatfokozatú kézi váltó hondásan korrekt, de talán az új kilencfokozatú automata jobban passzolna hozzá. Finom rugózásával viszont belopja magát a szívünkbe: magabiztosan lép át a kátyús, gödrös utakon, szinte észrevétlenül vasalja ki az úthibákat.