A magánszférában nincsenek százmilliós végkielégítések

A versenyszférában nem jellemző a 100 millió forintos végkielégítés, azonban a BKV-nál kialakult helyzet elsősorban nem jogi, hanem morális problémákat vet fel, amelyek miatt már most is nagy az üzleti szféra felháborodása - mondták szakértők az MTI-nek hétfőn.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hétfőn az MTI kérdésére hangsúlyozta: a versenyszektorban tevékenykedő vállalkozások elsősorban az ösztönzésre helyezik a hangsúlyt, és nem a bánatpénzek kifizetésére. Egy a BKV-hoz hasonlóan veszteséges cégnél pedig egész egyszerűen elképzelhetetlen, hogy 100 millió forintos nagyságrendű végkielégítéseket fizessenek ki a tulajdonosok. Ebben az esetben ugyanis a társaság és tulajdonosaik is biztosan tönkremennének - jegyezte meg.

A VOSZ főtitkára kiemelte: a piaci szférában még nem találkozott a fővárosi közlekedési vállalatnál kifizetetthez hasonló méretű végkielégítéssel. Az 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 6-12 hónapos, vagyis 10-15 millió forintos végkielégítés a megszokott - mutatott rá.

Nem tudni: érthetetlen

Maximum hat hónap

Hat havi illetményben maximálná a vezető beosztású munkavállalónak adható végkielégítés mértékét a munka törvénykönyvében (Mtk.) a szocialista Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Bárándy Gergely országgyűlési képviselő. Bárándy Gergely az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy céljuk a kérdés teljes körű áttekintése, ezért vizsgálják azt is, hogyan lehet a megbízásos jogviszonyban, illetve a közalkalmazotti és köztisztviselői alkalmazások esetében szabályozni a végkielégítések kérdését. Az MSZP képviselője hozzátette: reméli, hogy az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott törvényjavaslatukat még az ősszel elfogadja a parlament. Utalt arra, hogy az előterjesztésnek nincs visszamenőleges hatálya, kihirdetése után nyolc nappal lépne életbe.

Az üzleti szférában elképzelhetetlen az is, hogy egy társaság igazgatótanácsának (it) elnöke, illetve a felügyelőbizottság (fb) tagjai és elnöke ne ismerjék az első számú vezetők alapbérét, jutalomösztönzését, illetve végkielégítését - fűzte hozzá Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára számos kérdést vetett fel a BKV - és az ügy kapcsán más állami társaságok, így például a MÁV - tulajdonosainak viselkedésével kapcsolatban. Elgondolkodtató szerinte, hogy a fővárosi önkormányzat képviselői választják a BKV "nem megfelelő tulajdonosi képviseletet ellátó" vezető tisztségviselőit.

Dávid Ferenc szerint szintén töprengésre ad okot, hogy a hosszú évek óta sanyarú bérkörülményekkel küzdő BKV felügyelőbizottságában helyet foglaló munkavállalói képviselők, szakszervezetek idáig még nem szólaltak meg érdemben az ügyben. Véleménye szerint vizsgálni kellene azt a kérdést is, hogy az elmúlt években miért dolgozott ilyen sok vezető határozott idejű szerződéssel ennél az "én is adok neked, te is adsz nekem" rendszerben működő társaságnál. A közvéleménynek jogában állna megtudnia ki írta alá ezeket a munkaszerződést - fűzte hozzá.

Morális kérdés

Az MTI által megkérdezett munkajogász szerint sem jellemzőek a piaci szférában a BKV-nál kifizetetthez hasonló nagyságú végkielégítések, bár - jegyezte meg - előfordulnak. Ugyanakkor ezek az összegek közvetlenül nem érintik az adófizetőket - tette hozzá. Az eddigi információk alapján morális kérdésnek nevezte a BKV-nál történteket, ugyanis - az egyelőre ismeretlen tartalmú - munkaszerződés alapján könnyen előfordulhat, hogy a több tízmilliós végkielégítések nem ütköznek a Munka törvénykönyvébe.

A közpénzekből finanszírozott, valódi teljesítménytől elrugaszkodó végkielégítésekkel morális szempontból is el kell számolni az állampolgárok felé - hangsúlyozta.

Véleményvezér