Az uniós országokban a képzés és oktatás nemzeti ügy marad, vagyis ilyen téren nincs jogharmonizációs kötelezettség, szögezte le Sári Lajos. Az, hogy az EU-ban nincs egységes szakképzési rendszer, nehezíti majd a más országokban történő munkavállalást. Épp ezért nagy hangsúlyt kell kapnia a csatlakozni kívánó országok együttműködésében az átláthatóság, átjárhatóság megteremtésének. Az államtitkár szerint az oktatáspolitikának elsősorban a mobilitás és az idegennyelvtudás hiányát kell szem előtt tartania. Az uniós munkavállalók informálását segítik majd a nemzetközi bizonyítvány-mellékletek, az EU-önéletrajz és a referenciapontok kiépítése.

Szakképzés: csökkenő tekintély

Az elemi képzés után a tanulók 23 százaléka választja, hogy a kilencedik és tizenkettedik osztályok között valamilyen szakmát sajátít el, azaz szakiskolába jelentkezik, ismertette az államtitkár. Mint mondta, az utóbbi tíz évben a hazai oktatásra a "középfok expanziója" jellemző, vagyis a szakképzésben résztvevők száma az időszakban a felére esett vissza, aminek a magyarázata a képzési forma presztizsének csökkenése.

Korosztályukban a szakiskolák hallgatóinak vannak a legalacsonyabb végzettségű szüleik és kereset szempontjából is a legszegényebb réteghez tartoznak. Ahhoz, hogy hátrányos helyzetükből kitörhessenek és ne adják azt át utódaiknak, a társadalomnak esélyegyenlőséget kell biztosítani számukra az oktatáson keresztül. Az élethosszig tartó tanulás stratégiája nagy hangsúlyt kap az EU-gyakorlatban is, ezért a szakiskolás rétegnek többszörösen fontos, hogy részesülhessen benne. Ehhez a képzés jelentős átstrukturálására lehet szükség, például sokak szerint a kilencedik-tizedik évfolyamon jelenleg folyó, klasszikus műveltségre koncentráló képzés nem szolgálja a későbbi mobilitást. Jelenleg épp az első két évfolyam alatt a legmagasabb a lemorzsolódás aránya - 27 és 23 százalék - , a tényleges szakképzés évei pedig csak ezután következnének.

A kredit-transzfer szakképzésben történő meghonosítása már folyamatban van, ami lehetőséget ad, hogy a hallgatók más országok képzőintézményeiben folytassák tanulmányaikat. Az informális, vagyis nem hivatalos formában megszerzett szakmai tudás elismerése is segíthet majd bejutni a képzési intézményrendszerbe. A május 23-án bejelentett új szakképzési törvény már az iskolán kívüli tanműhelyekben való képzést támogatja, ami már konkrét lépés a gazdaság szereplőinek bevonására. Ezen kívül a Gazdasági Minisztérium és az Iparkamara is megállapodást kötött a cégek oktatásban való szerepvállalásának támogatásáról.

Sári Lajos előadásának letölthető slide-jai.

A nomád munkavállaló

Szabó Katalin szerint az információs technika rohamos elterjedésének köszönhetően drasztikus változás következett be a munka világában is. Az olyan, infokommunikációra épülő jelenségek, mint a forráskihelyezés vagy a távmunka megjelenése a munkaviszonyok fellazulásához, új foglalkoztatási formák felemelkedéséhez vezetett, melyekre már nem jellemző az egy helyre szóló elkötelezettség. Így történhet meg az, hogy a világon a legnagyobb foglalkoztató ma nem a hagyományos cég közül kerül ki, hanem egy munkaerő-kölcsönző vállalat. Franciaországban már minden ötödik munkavállaló ebbe a csoportba tartozik. Az előadó szerint az új típusú munkát fokozottabb tőkemozgás is kíséri, például megfigyelhető ahogy Németországból a változásokat jobban követő Nagy-Britanniába vándorol a tőke.

A nomád munkáknak sok típusa van és némelyikük már korábbi hagyományokkal is rendelkezik. Az utóbbiakhoz sorolható a szerződéses foglalkoztatás és az ehhez társuló szabadúszók tábora. Egyes területek pedig, mint a sajtó, már többnyire ezekre a struktúrákra alapozzák működésüket. A munka térbeli és időbeli határainak elmosódása azt eredményezi, hogy "minden bárhol és bármikor" elérhető lesz. Szabó Katalin a munka- és életviszonyokban végbement változások nagyságrendjét az ipari forradalom bekerítéseinek megjelenéséhez mérte. Az új munkaszervezés szerinte a bálnavadászhajók útjaihoz hasonlítható, melyekre alkalmilag válogatták össze a legénységet különböző területekről. "A termelő tőzsdei aktorhoz hasonlóan játszik a foglalkoztatással", mondta.

Az államilag szabályozott környezetben is bőven találhatunk példát a nem klasszikus foglalkoztatás térnyerésére, ugyanis az épp erős szabályozás indít sokakat az alternatív megoldások felé. Így már a rendszerváltás óta hazánkban megszűnt 1,5 millió munkahely is egészen más értelmezést nyer - az állandó munkahely hiánya korántsem jelent munkanélküliséget. Az jelenséghez kötődően számos előny és hátrány is megemlíthető, ami arról árulkodik, hogy az értékítélet formálásánál fontosabb feladat az új foglalkoztatási formák felépítésének, működésének megismerése.

Szabó Katalin előadásának letölthető slide-jai.