Magyarországon még épp, hogy csak terjedőben van, a fejlett országokban viszont már bevett szokás, hogy a vállalatok az éves mérlegbeszámolóhoz hasonlóan, külső auditorokkal minősített környezeti jelentést is készítenek. A környezettel kapcsolatos teljesítményről számot adó dokumentum többek közt kitér a cég működésének környezeti hatására, környezeti stratégiájára és célkitűzéseire. A fenntarthatósági jelentés a környezeti szempontokon túllépve a társadalmi és gazdasági környezetre gyakorolt hatásokat is vizsgálja. A jelentések készítéséhez még nincs nemzetközi szabvány, de a várakozások szerint ezt a szerepet a CERES szervezet által lefektetett - 2002 nyarán közzétett - GRI (Global Reporting Initiative) irányelvei fogják betölteni.

Az EU-ban az 1997 óta kétévente meghirdetett Európai Környezeti Jelentés Díjra azok a vállalatok pályázhatnak, melyek hazájukban ugyanezen a területen már első díjat nyertek Magyarországon a környezetvédelmi tanácsadással is foglalkozó Deloitte & Touche alapította meg a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat 2001-ben. A cég közlése szerint az EU-s díj a Deloitte & Touche által kidolgozott értékelő pontrendszerét használja és a régiónkra kifejlesztett díj elbírálási szempontjai is teljesen megegyeznek az uniós feltételekkel.

Az idén kiosztott díj zsűrije nevében Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezetvédelmi tanszékének professzora elmondta, hogy, bár országunk el van maradva a környezetvédelem területén, előrelépést jelent, hogy már nem csak külföldi tulajdonosú vállalatok készítenek környezeti jelentést, akik idehozzák a külföldi vállalti kultúrát. Szintén a fejlődés jeleként értékelhető, hogy a beérkezett nyolc pályamunka közül kettő már nem csak környezetvédelmi, hanem fenntarthatósági jelentés, illetve, hogy három jelentés a GRI útmutatóját használta. Pályázni internetes holnappal is lehetett, de ezt egyedül a Matáv tette. A hiányosságok közt a szakember első helyen azt említette, hogy a jelentések többségéből a működés környezeti hatásainak részletezésén túl hiányoztak a jövőbeli tervek, célok részletezése ugyanúgy, mint a termékek környezeti hatásának vizsgálata.

A zsűriben részt vett továbbá az EBRD környezetvédelmi osztályának munkatársa, a World Business Council for Sustainability Development (Üzleti tanács a fenntartható fejlődésért) szakértője, a Közép-Európai Környezetvédelmi Központ képviselője és egy magyar környezetvédelmi újságíró. Az idén a következő cégek pályáztak: Audi Hungaria Motor Kft, Budapesti Erőmű Rt, DENSO Gyártó Magyaroszág Kft., Fiat – GM Powertrain, Opel Magyarország Autóipari Kft., Magyar Posta Rt, Matáv Rt, Magyar Villamos Művek Rt., Pannonplast Műanyagipari Rt.