Hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac 2013 első negyedévében. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az idei év első három hónapjában 245,3 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosítótársaságok, ami 1,3 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Eközben azonban a biztosítási szerződések darabszáma 11 millióról 10,8 millió alá esett.
Tovább csökkentek a kgfb-átlagdíjak
„A kgfb-bevételek alakulását elsősorban az átlagdíjak csökkenése okozta – hangsúlyozza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára –, miközben a casco-bevételek elapadásának elsődleges oka, hogy a szerződések darabszáma egy év alatt 7,2 százalékkal csökkent.”
Tovább zsugorodott a gépjármű-biztosítások piaca
A nem életbiztosítási szerződésekre idén januártól márciusig 118,6 milliárd forint díjbevétel folyt be, 3,8 százalékkal kisebb összeg, mint egy évvel korábban. A díjbevételekre főként a gépjármű-biztosítások teljesítménye hatott negatívan: míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 6 százalékkal zsugorodott, a casco bevételek több mint 12 százalékkal csökkentek az elmúlt évben.
A casco-szerződések számának mérséklődése logikus fejleménye a hazai gépjárműpiac válságának. 2008 előtt éveken keresztül legalább 160-180 ezer új autót helyeztek forgalomba évente, 2009 óta azonban az újautó-eladás nem tudott kitörni a 40-60 ezres tartományból. Ennek következtében a hazai utakon jelenleg
50-60 százalékkal kevesebb négy évnél fiatalabb autó fut, mint a válság kezdete előtt. Noha ma már egyre elterjedtebbek az idősebb autókra köthető casco-termékek, ameddig az újautó-eladási adatok nem javulnak számottevően, a casco-piacon a folyamatos átlagdíj-csökkenés ellenére sem számíthatunk trendfordulóra.
Beindult az egészségbiztosítási piac
A nem életbiztosítási üzletágban ugyanakkor számos pozitív fejlemény is tapasztalható. A kedvezőtlen piaci környezetben is szinten tudott maradni a vagyonbiztosítási terület. Növekedett a tavaly év elejétől a cafeteria-elemek közé is beemelt betegségbiztosítások díjbevétele: a bővülés akkor is eléri a 32 százalékot, ha figyelmen kívül hagyjuk a tavalyi MABISZ-statisztikákban még nem regisztrált piaci szereplő adatait. Örvendetes, hogy a balesetbiztosítások bevétele is 7,5 százalékkal – 4,7 milliárd forintra – növekedett.
Az egyszerí díjas termékek húztak
A megtakarításokhoz kötött, unit-linked biztosítások díjbevétele 3,7 százalékkal, 82,5 milliárd forintra nőtt 201., március végére. „A számokból azonban az is látható, hogy a bővülés jobbára az egyszeri, eseti díjas termékeknél jelentkezik, vagyis a növekedés egyelőre csak rövid távon mutatkozik meg – magyarázza a MABISZ főtitkára. – Az életbiztosítási piac szempontjából az volna az igazán kívánatos, ha a növekedés a folyamatos díjfizetésű konstrukciókban jelentkezne.”
Az életbiztosítási üzletág 126,7 milliárd forintos, idei első negyedéves bevétele 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 118,9 milliárd forintos szintet. Az adatok azt mutatják, hogy míg tavaly igen sokan kényszerültek mobilizálni megtakarításaikat – például az egyszeri alkalommal lehetővé vált végtörlesztési lehetőség miatt –, jelenleg a megtakarítások egy része ismét az életbiztosításokba vándorol. A növekedés azonban az egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhető, így ténylegesen kedvező fejlemény egyelőre nem tapasztalható a piacon.
Lassú kilábalás kezdődhet a biztosítási szektorban
Lassú és hosszadalmas kilábalás kezdődhet a biztosítási szektorban, a kihívások ellenére azonban a társaságok profitja növekedésnek indulhat idén az eurózónában. A magyarországi biztosítók számára továbbra is a költséghatékonyság, a működési költségek racionalizálása lesz az egyik legnagyobb kihívás.
