A válságból való felépülés egyik eszköze lehet a forgóeszköz- és likviditásfinanszírozás, különösen a kis- és középvállalatok számára. Elvileg számos, őket segítő hitelterméket kínálnak a bankok - kezdve az államilag támogatott Új Magyarország-hitelprogramoktól a saját hiteleken át a folyószámlához kapcsolódó keretekig -, és a feltételek is látszólag kedvezőek: személyre szabott kamat, nem kell ingatlanfedezet, az államilag támogatott hitelekre pedig a Garantiqa Zrt. 80 százalékos készfizető kezességet vállal. Ám amikor a cég felkeresi a bankot, hogy hitelt kérjen, kiderül: mégsem olyan egyszerű pénzhez jutni.
Kétséges hitelösszeg
A kk-k finanszírozása nem „termékszemléletű": a számukra nyújtott hitelek összegét, árát és feltételeit a céghez szabják a bankok. A válság kirobbanása óta a lakosság hitelezésében is egyre inkább ez érvényesül.
Az egyedi elbírálásnak van előnye, és persze hátránya is. Valószínűsíthető - vagy inkább remélhető -, hogy kevesebb lesz a rossz kihelyezés, de az ügyfél körülményesebben jut pénzhez. Sőt, általában csak a konkrét tárgyalások során derül ki, mennyit kaphat, és milyen áron.
A forgóeszköz- vagy folyószámlahitelhez számtalan dokumentumot, kimutatást kell csatolni. Alaposan vizsgálják a kérelmező pénzforgalmát, gazdálkodását az elmúlt néhány évben, a meglévő szerződéseit és azt is, hogy milyen kockázatot jelent az ágazat, amelyben működik. A pénzintézetek a mérlegek és beszámolók alapján becsülik meg az ügyfélkockázatot, amelytől függ többek között, hogy mekkora összegű hitelt kaphat a cég.
- A finanszírozhatósági hányadot és így a hitel keretösszegét a cég teherviselő képessége határozza meg. A bank és az ügyfél érdeke is azt kívánja, hogy a vállalkozás a kölcsönt a mindennapi gazdálkodásból képes legyen biztonságosan visszafizetni.
Ennek érdekében az éven belüli hitelterhek az éves árbevétel legfeljebb harminc, kivételes esetekben ötven százalékát érhetik el, de a ténylegesen folyósított összeget a cég működési költségei is befolyásolják - mondja Boldis Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának termék- és folyamatfejlesztési vezetője, és hozzáteszi: ha például jelentős a szellemi munka aránya, a finanszírozhatóság akár az árbevétel ötven százalékát is meghaladhatja. Viszont, ha a vállalat az elmúlt években nagyobb összeget fordított beruházásra, előfordulhat, hogy nem kap újabb hitelt.
Tárgyi fedezet helyett
A hitelhez jutás feltételei is egyéniek. Bár az államilag támogatott programoknál a törvény előírja a hitelkamatok felső korlátját, a kkv-knak szánt hitelek többségénél az árazás személyre szabott. Az irányadó 1, 3 vagy 12 havi BUBOR-hoz adódó kamatok a 3 százaléktól egészen 7-8 százalékig, a folyószámlahitel pedig akár 50-100 bázisponttal is drágább lehet, mint az ugyanolyan fedezet, futamidő és biztosítéki kör mellett nyújtott más kölcsönök. A biztosítékok körét is az adott ügylet paraméterei befolyásolják, illetve ezek kölcsönhatásban is állnak egymással. Több biztosíték esetén a bank nyugodtabb lehet a megtérülést illetően, így olcsóbban is tudja nyújtani ugyanazt a finanszírozást.
- Hasznos eszköz a biztosítéki rendszer kiegészítésére az intézményi garancia. Az intézményi garantőrök díjért cserébe kezeskednek az ügylet bizonyos százalékáért. Ha a hitelszerződést esetleg felmondják, a garantőr fizet az ügyfél helyett a banknak. Természetesen ilyenkor átszáll a követelés a garantőrre- mondja Németh László, a K&H kkv marketing-főosztályvezetője.
De bármilyen, tárgyi fedezettel nem garantált hitel folyósításához szükséges a cég tulajdonosának vagy tulajdonosainak kezességvállalása is. A Raiffeisen Bankban a készfizető kezességet vállaló tulajdonos tulajdoni hányadának el kell érnie az 50 százalékot. Betéti társaság esetén minimum egy kültag kezességvállalása szükséges, szövetkezetnél a legalább 10 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagok kezességvállalása kell, és maximum 50 százalékig vonható be kezes. Az OTP Bank saját forrású, speciálisan kisvállalatok számára kialakított, jelenleg egyhavi BUBOR + 4 százalékos kamaton kínált folyószámlahitelének igénybevételéhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása mellé a magánszemély kezessége szintén kötelezően kapcsolódik. A Budapest Bank kizárólag más fedezet hiányában kér tulajdonosi kezességvállalást, amelynek reálértéke igazodik a hitel nagyságához. A régiós finanszírozásra szakosodott Sopron Bank is készfizető kezesség mellett nyújt kártyatípusú hitelt, amelynek összege az ügyfél - akár idegen bankban lévő - számlaforgalmának egyhatoda lehet, ha a cég legalább két éve működik, pozitív a cash flow-ja, és nincs köztartozása. A bank mérlegeli azt is, hogy kinek a kezességvállalását fogadja el.
Korlátlan felelősség
Úgy tűnik tehát, nincs pénzintézet, amely hitelt adna az ingatlanfedezettel nem rendelkező cégeknek anélkül, hogy a tulajdonosok magánvagyonukkal állnának a kölcsön mögé. Bár a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknak megfelelően egyértelműen elhatárolja a cég és a tulajdonosok felelősségének határát, a kölcsönügyleteknél ez a határ eltűnik.
- A tulajdonos készfizető kezességére a legtöbb esetben szükség van, mert ez jelzi elkötelezettségét az ügylet és a vállalkozás mellett - állítja Németh László.
- A bank célja, hogy kritikus helyzetben együttműködjön a hitelfelvevő vállalkozóval. Ha az hajlandó erre, probléma esetén a bank tárgyal, mielőtt a kezességet érvényesítené. Elképzelhető átütemezés vagy más konstrukció kialakítása - teszi hozzá Horváth Gábor, a Sopron Bank vállalati értékesítési vezetője.
