A finanszírozási reform megakadásának egyik jelentős következménye az, hogy ma még bizonytalan, mire terjed majd ki a jövőben az állami finanszírozás, és mi az, amit magánbiztosítás segítségével fedezhetünk majd a jövőben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már ma is csupán az egészségügyi alapellátás körébe tartozó gyógyítási és rehabilitációs szolgáltatásokat téríti az állami intézményekben is. Például a fogászati ellátás legnagyobb részét, illetve a gyógyszerek térítési díjának meghatározott százalékát a betegnek kell állnia. Az OEP által finanszírozott kapacitások szűkülése bizonyos területeken sorban állást eredményezhet, ami szintén a magánklinikai, magánkórházi igényeket növeli. Előfordulhat, hogy csupán korábbi technológiákat térít a TB, a legújabb - és nagy eséllyel drágább - módszerek alkalmazásáért díjat kell majd fizetni.
Az alkalmazott gyógymód mellett az ellátás egyéb körülményei kapcsán is sok a bizonytalanság. Sok kórházban külön térítés mellett biztosítják például annak lehetőségét, hogy a beteg ne nyolc-tíz, hanem egy- vagy kétágyas kórterembe kerülhessen. (Élelmiszerbiztonság: mire figyeljünk nyaralás közben?)
Milyen egészségbiztosítást köthetünk?
Az egészségbiztosítást az ügyfél egészségi állapotának váratlan, komoly anyagi terheket jelentő leromlásának esetére kötik. A ma elérhető egészségbiztosítások közül csak elvétve található olyan, amelyik az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat fedezi. Az ezt bevállaló biztosítók a jelentős mértékű díj ellenében csupán a velük leszerződött intézményben biztosítanak ellátást, a szerződés megkötése előtt pedig komoly egészségügyi vizsgálatokon kell átesni.
A biztosítások többsége kiegészítő jellegű, úgynevezett összegbiztosítást kínál bizonyos helyzetekre. Fontos tudni, hogy a szerződésben megállapodott összegek jelentik a kifizetések felső határát, vagyis a kifizetések függetlenek a ténylegesen felmerülő költségektől. A leggyakrabban a kiegészítő biztosítások következő fajtáival találkozhatunk:
- Műtéti térítés: a szerződés tartama alatt bekövetkezett betegség vagy baleset miatt végrehajtott műtét vagy egyéb sebészi beavatkozás esetén téríti a biztosítási összeg táblázatban rögzített százalékát
- Kiemelt kockázatú (más néven: rettegett) betegségekre szóló biztosítás: az előre meghatározott súlyos betegségeknek a szerződés tartama alatti diagnosztizálása esetén fizeti ki a meghatározott biztosítási összeget. Ez a biztosítás általában olyan magas ápolási költséggel járó, a munkaképességet tartósan és jelentősen befolyásoló betegségekre vonatkozik, mint a koszorúér-betegségek, daganatos betegségek, szervátültetések, stb.
- Emelt színvonalú kórházi szolgáltatás: A szerződés tartama alatt a beteget emelt színvonalú szolgáltatást nyújtó osztályon helyezik el. Egyes biztosítók eleve ezt a megoldást nyújtják a kórházi napi térítés helyett.
- Kórházi napi térítés: szintén adott összegű, a kórházi költségektől független biztosítás, amely révén kifizethetők az ápolás költségei, de akár a hálapénz is.
Megoldás a hálapénz ellen
"Hasonló kiegészítő biztosítás általánossá tétele lehetne a jelenlegi finanszírozási rendszer kifehérítésének egyik legfontosabb eszköze is, hiszen a hálapénzt és az azzal elérni kívánt előnyöket nyilvánosan, hivatalosan és adózottan fizeti ki" - mondta el Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja.
"Az adókedvezmények megfontolt egyensúlyával a fenti probléma szinte teljesen megoldhatóvá válhatna, feltéve persze, hogy e biztosítás egy részét valóban az orvosok bérének emelésére fordítják. Ma azonban éppen az nehezíti a kiegészítő egészségbiztosítások gyorsabb terjedését, hogy - a kedvezményekkel igénybe vehető egészségpénztárakkal szemben - a bérekével megegyező adóvonzatai vannak ennek a biztosítási formának."
Egyre jobban bízunk az egészségpénztárakban
Az egészségbiztosításokkal ellentétben az egészségpénztárak terjedését az elmúlt években jelentős adókedvezmények is elősegítették: a minimálbér 30 százalékáig adómentesnek tekinthető juttatásként kezelt pénztáraknak mára már közel 800 ezer tagja van, a pénztárak vagyona öt év alatt 10-ről 40 milliárd forintra emelkedett.
Az adóelkerülés mellett persze a befizetett összegek felhasználásának széles köre is vonzóvá teszi ezt a formát: nem csupán gyógyszerekre gyógyászati segédeszközökre és gyógyellátásra vagy otthoni gondozásra használható fel a pénztárba befizetett összeg, hanem - korlátozott mértékben és SZJA fizetési kötelezettség mellett - az egészség megőrzését elősegítő üdülésekre és sporttevékenységekre, illetve életmódjavító szolgáltatások (különböző kúrák és gyógyhatású termékek) igénybevételére is.
Az egészségbiztosításhoz képest fontos különbség, hogy az egészségpénztárakba az ügyfél saját számlára fizet be, és erről a számláról csakis a befizetett összegig tud költeni. Ugyanakkor egy pénztártag általában előre bejelentett közeli hozzátartozóinak egészségügyi kiadásait is finanszírozhatja erről a számlájáról. (Gyógyítható-e a gyógyíthatatlan? Mi van a gyógyszereken túl? Mikor hívjuk segítségül az alternatív gyógymódokat? - dr. Kecskés Gabriella belgyógyász, a Medic-Poliklinika igazgató főorvosa válaszolt a Piac és Profit Magazinnak.)
Érdemes tanácsadót alkalmazni
Miközben a jelenleg fellelhető körülbelül félszáz hazai egészségpénztár különféleképpen határozza meg azon szolgáltatások körét, amelyeket a pénztártagok számláikról igénybe vehetnek, a jövőben - a TB finanszírozás jelenleg még függő kérdéseinek tisztázódása nyomán - várhatóan egyre bővül majd a különböző kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre is.
A sok eltérő feltétel megismerése, az adott egyéni igényekhez leginkább illeszkedő biztosító megtalálása egy laikus számára igen bonyolult feladat. A megoldást a biztosítási alkuszok jelenthetik, akik független piaci szereplőként objektíven, az ügyfél igényeinek megfelelően, külön díjfizetés nélkül tudnak segítséget nyújtani az optimális megoldás kiválasztásában. (Minden esztendőben mintegy 7,6 millió ember hal meg szívrohamban, és 5,7 millióan agyi érkeringési zavarban. Nyolc percenként elveszítünk egy magyar állampolgárt - félszáz tipp a vérnyomásproblémák ellen)
