Ameddig a hazai bankok a pénzszűke miatt magas kamatokkal próbálják rávenni ügyfeleiket, hogy pénzeiket náluk fialtassák, addig igen egyszerű biztonságos befektetést találni. Főleg annak tükrében, hogy a világon végigsöprő pénzpiaci válság kezelésének fő eszköze Európában a bankok állami forrásokkal való megmentése volt. Most, hogy nálunk a betéti kamatok ennyire magasak, érdemes elgondolkodni a bankbetéten. Mindaddig, amíg a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai meg nem szüntetik ezt a jól fialó lehetőséget.

Rövid távon kis kockázattal

És hogy milyen lehetőségek vannak a bankbetéteken túl?

- 2009 mindenképpen nehéz év lehet a globális tőkepiacokon, így az év elején még változatlanul a nem túl magas kockázatvállalási hajlandóság lehet kifizetődő. A részvényportfólió-allokációk azt mutatják, hogy az intézményi befektetők a magas osztalékot fizető távközlési és közszolgáltató cégeket, valamint a recessziós időszakot kevésbé megsínylő gyógyszergyártó cégeket súlyozzák felül. Megítélésünk szerint a vissza-visszatérő eladói hullámok során jövőre már érdemes lehet a technológiai cégeket, ipar- és energiavállalatokat, nagyon szelektíven pedig a pénzügyi szektor bizonyos reprezentánsait preferálni - hívja fel a figyelmet elemzésében Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere.

Viszonylag újnak számít még hazánkban a rövid távú tőkegarantált strukturált betét, amely azért lehet érdekes a cégek számára, mert a rendelkezésre álló összeget csak rövid ideig kell nélkülözniük - három-hat hónapos konstrukciókról van szó -, s bármikor hozzájuthatnak. Ebben az esetben csak a kamatot lehet elbukni, miközben jobb esetben, óvatos becslés szerint 15-20 százalékos nyereséggel lehet számolni. A betét kamata egy mögöttes feltételtől függ, például olyan előre megnevezett dologtól, hogy az euró árfolyama nem esik 260 forint alá, vagy nem megy 280 fölé. Természetesen ebben nem kell a megérzésekre hagyatkozni, szakemberektől lehet tanácsot kérni. Az ilyen típusú lehetőséget a kisebb bankoknál érdemes keresni, amelyek figyelik az árfolyamokat, és szólnak, ha megéri a pénzt ilyen konstrukcióban lekötni.

Vonzó kockázatok

Persze a biztonság feláldozása - mint mindig - nagyobb hozammal kecsegtet. Újra növekszik az érdeklődés a magas kockázatú spekulatív kereskedés iránt, amit az alacsonyan lévő nyersanyagárak és a szélsőséges értékeket felvevő tőzsdemutatók váltottak ki. Ez a fajta pénzszerzési lehetőség csak azoknak ajánlott, akik tisztában vannak a piaci árakkal, és van jövőképük arról, hogy a nyersanyag-, tőzsde- és devizaárfolyamok milyen irányban fognak mozogni - mondta el lapunknak Tornyos Szabolcs, az on-line tőzsdei szolgáltatásokkal foglalkozó BPForex ügyvezetője, lehűtendő a "kezdő" spekulánsok vállalkozó kedvét.

Nekik sem árt tudni, hogy tőkeáttétes kereskedésről van szó, ahol a résztvevők több pénzzel kereskednek, mint amennyi a számlájukon van. Ez úgy lehetséges, hogy csak 1 és 10 százalék közötti letéttel kell rendelkezni vásárláskor. Egy 30 ezer forintos tétel megszerzéséhez elég 3 ezer forint, viszont ez egy 10 százalékos esésnél a betett teljes összeg elvesztését jelenti.

Tornyos Szabolcs tapasztalata az, hogy egymillió forint kezdőtőke alatt nem is érdemes ilyen típusú befektetésbe kezdeni. Igaz ugyan, hogy a hivatalos minimum, amivel náluk be lehet lépni, 1500 euró, de ez az összeg nem ad lehetőséget a befektetőknek arra, hogy egy rövid ideig tartó - amely akár egy hónap is lehet -, a várakozással ellentétes mozgást "kiüljenek".

Most azok fognak magas kockázatú spekulatív kereskedésbe, akiknek maradt forgatható pénzük. Ezt megtehetik cégek is, amelyek adózás szempontjából jobban is járnak, mint a magánszemélyek, hiszen ez a fajta pénzmozgatás tőzsdén kívüli kereskedésnek minősül.

Hazai (fél)megoldások

De mit tehetnek azok, akiknek nincs arra pénzük, hogy befektessenek, viszont szeretnének már idén fejleszteni? A Lízingszövetség szerint számukra megoldás lehetne a meglevő ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing. Ennek során a vállalat eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Az eladással egy időben a lízingcég lízingszerződés keretében visszaadja használatba az ingatlant, amely a futamidő lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül.

A szövetség szerint azonban - s ezért a feltételes mód - a hatályos illetékszabályozás ellehetetleníti ezt a forrásbevonási formát azzal, hogy a futamidő végén, amikor ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetni az akár 10 százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt a vállalkozás már korábban egyszer lerótta. Zárt végű pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidő elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.

Fejleszteni tőke bevonásával is lehet, amelynek forrása kockázatitőke-alap is lehet, mint amilyennek a létrehozására a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. képviselői szánták el magukat 2008 végén. A 100 milliós alap - az SBI Europe Fund - és kezelője, az ELAN SBI Capital Partners egyedülálló vállalkozásnak számít a magyar, valamint a közép- és kelet-európai befektetési piacon, mert az első kockázatitőke-alap a térségben, amelyet egy állami tulajdonú bank és egy tőzsdén jegyzett magánbefektető hozott létre. Ezzel az együttműködéssel 60 millió euró friss pénz érkezik az országba. Az alap a kkv-szektorra fokuszál, és az átlagosan 5-7 millió euró közötti befektetéseivel a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tőkeági finanszírozási lehetőségeit bővíti.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin január-februári számában.