Egy közleményben az FBI azt nyilatkozta, hogy az általa „kiberincidensként” leírt kázus „egy elszigetelt eset”.

„Az FBI korlátozta a rosszindulatú szereplő hozzáférését és helyreállította a hálózatot. A nyomozás folyamatban van, ezért jelenleg nem tudunk további megjegyzéseket tenni.”

Bár a forrás szerint a behatolást egy kiberbűnöző, és nem egy külföldi kormány követte el, az incidens aláhúzza a fájlok potenciális hírszerzési értékét – mondta egy akadémikus. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának dokumentumainak törvényileg előírt nyilvánosságra hozatala leleplezte az elhunyt finanszírozó kapcsolatait a politika, a pénzügyek, az akadémiai élet és az üzleti élet kiemelkedő személyiségeivel, ami számos országban indított nyomozást világszerte.

„Ki ne üldözné az Epstein-akták ügyét, ha orosz, vagy valaki, akit érdekelnek a kompromittálási problémák?” – mondta Jon Lindsay, aki a Georgia Institute of Technology-n a feltörekvő technológiák globális biztonságban betöltött szerepét kutatja. „Ha a külföldi hírszerző ügynökségek nem gondolják komolyan az Epstein-akták célpontként való vizsgálatát, akkor megdöbbennék.”

A CNN és ​​a Reuters egyidejűleg, február 17-én jelentette a behatolást; az Epstein-anyagokhoz való kapcsolódást a francia Marianne magazin hozta fel.

Epstein, Donald Trump elnök régi munkatársa, 2008-ban bűnösnek vallotta magát prostitúció vádjában, beleértve egy kiskorú lány beszervezését is. 2019-ben felakasztva találták börtöncellájában, amit öngyilkosságnak nyilvánítottak, miután ismét letartóztatták kiskorúak szexuális célú kereskedelmének szövetségi vádjaival.