Az IKSZ által október folyamán 1023 fő megkérdezésével készített online felmérésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év során 46 százalékról 90 százalékra emelkedett a csomagolási hulladékokat valamilyen rendszerességgel szelektáló lakosoknak az aránya.
Az elv fontosabb, mint a pénz
Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71–80 százaléka számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont. Az IKSZ felmérésében megkérdezett lakosok 89 százaléka környezetünk tudatos védelmét, 53 százaléka pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben. Zöld szemléletünk megerősödését és az erős elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.
Még mindig sok a kifogás
A felmérésben megkérdezettek 35 százaléka, azaz 363 fő állította önmagáról, hogy nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. A nem szelektálók 14 százalékának otthonában fizikailag nincs erre lehetősége, míg 18 százalékuk arra hivatkozik, hogy a gyűjtés „nagyon macerás”. 21 százalékuk szerint a gyűjtött hulladék „nem fér el”, 13 százalékuk arra panaszkodik, hogy a folyamat „időigényes”, 16 százalékuk arra, hogy „a hulladékgyűjtő sziget messze van”, 15 százalékuk pedig arra, hogy „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt. Az olyan, a szelektív hulladékgyűjtésben beállt változások, mint a ritkább elszállítás, szintén negatívan hatnak a lakosság attitűdjére. (Tavaly még nem volt ilyen fényes a helyzet, akkor a lakosság csaknem fele hivatkozott lustaságra a szelektív gyűjtés helyett.)
Az IKSZ megvizsgálta azt is, hogy mely csomagolási hulladékot gyűjtik leginkább a magyarok. A megkérdezettek, saját bevallásuk szerint a legnagyobb mértékben, 93 százalékban a műanyag palackokat és flakonokat szelektálják. A papírhulladékot a válaszadók 86 százaléka, a fém- és alumíniumdobozokat 70 százaléka válogatja anyaga szerint. Sajnos a rangsor végén található az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, a megkérdezettek 62 százaléka gyűjt eltérő rendszerességgel.
„Örömteli tény, hogy a felmérésben megkérdezettek immár fele tudja, hogy az italos kartondoboz egy összetett, azaz társított csomagolás, mely papírból, alumíniumból és műanyagból áll – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója – A felmérésből az is kiderül, hogy a tejek és gyümölcslevek csomagolását, saját bevallásuk szerint a válaszadók 38 százaléka dobja a kommunális hulladékba. Azonban a lakosság környezettudatosabbnak gondolja magát, mint amennyire valójában az, mert a mért adatok szerint az italos kartondobozok 80 százaléka végzi a szemétben az újrahasznosítás helyett” – tette hozzá az igazgató.
