Minden év március utolsó vasárnapján – idén március 25-én volt ez a nap, – kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig, 2018-ban, október 28-ig tart. Ebben a fél éves időszakban - igazodva a hosszabb nappalokhoz, előrébb állítjuk az óráinkat, és egy órával hamarabb ébredhetünk. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani. Méghozzá nem is keveset.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A tapasztalatok szerint a tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3%-os (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban. Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Nem szeretjük
A probléma az, hogy az óraátállítást utálja a lakosság. 5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
És a jelek szerint nem csak mi utáljuk az óraátállításos hajcihőt: immár az Európai Bizottság is arról kérdezi a lakosokat, hogy érdemes-e megtartani az immár több mint negyven éves praktikát. Az online konzultációban ezen a linken vehet részt minden európai állampolgár.
Valós problémák
Az óraátállítás bár valóban energiamegtakarítással jár, komoly fennakadásokat is okoz. Ilyenkor az úgynevezett „jetlag”-hez hasonló jelenség figyelhető meg, azaz a valós idő és a belső idő egyfajta „elcsúszása”, amely pár napig megzavarhatja a napi ritmust, és fáradékonyságot, idegességet okozhat. Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek. A felmérés szerint a kisgyermekesek is megsínylik az időzónaváltást, hiszen a nyűgös kicsik a szülők reggeleit is meghatározzák. A nyomott hangulat a közlekedésre is rányomja a bélyegét: telematikai adatok alapján ebben az időszakban két százalékkal több a közlekedési baleset, a gyalogosok és a sofőrök is figyelmetlenebbek.
Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz. Ezeket a szempontokat általában nem árt, ha a munkáltató is figyelembe veszi: a dolgozók ugyanis ingerlékenyebbek, a munkahelyi stressz szintje is megnő.
