Mint mondta, az erdészeteknek sok lehetőségük van arra, hogy időben beavatkozzanak, hiszen a modern technológia által biztosított tapasztalatok fényében tudják kiválasztani a megváltozó klímához illő fafajokat, gondoskodhatnak bizonyos területeken a vízvisszatartási képesség javításáról, illetve azt is meghatározhatják, hogy milyen fasűrűséggel érdemes egy adott területen ültetvényt telepíteni.
A volt államfő egy korábbi kutatást idézett fel, amely szerint a megfigyelések azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak óta az erdészeti klímazónák száz évente öt kilométert "vándoroltak" délről északra, de ez a folyamat mára jelentősen felgyorsult.
Czimber Kornél közölte: a klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult a folyamat, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba. Éppen emiatt ma érdemesebb az erdők esetében olyan fafajtákat - például olyan tölgycsemetéket - ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Törökország vagy éppen Bulgária erdeiben érezték jól magukat.
E "gyorsított adaptáció" érdekében a magyar erdész szakma már fel is vette a kapcsolatot mind bolgár, mind török erdészekkel a tőlünk délebbre őshonos, szárazságtűrőbb tölgyfélék tanulmányozása, betelepítése céljából. E téren Tolna vármegyében már vannak is jó tapasztalatok a megváltozó éghajlati viszonyokat jól toleráló szürke tölggyel kapcsolatban - fűzte hozzá.
