A fenntartható társadalom és a karbon-semleges gazdaság megvalósításának akadálya leginkább az érdektelenség, illetve az ebből eredő lustaság. A magyarul is megjelent Érzelmi intelligencia, Társas intelligencia és a Zöld út a jövőbe - A tudatos vásárlás mindent megváltoztathat című könyvek írója úgy látja, a riogatás helyett több embert tudnának a zöldek meghódítani, ha azt adnák el nekik, a fenntartható fogyasztással mi minden pozitív hatást lennének képesek elérni, ha akarnák.
Pozitív pszichológia
Goleman úgy érzi, a pozitív potenciál hangsúlyozása mindig lelkesebb visszhangot vált ki. Ha a szelektív hulladékgyűjtés, a helyi termékek vásárlása, vagy éppen az energiatakarékosság anyagi előnyeit és messzemenő környezeti hatásait sulykolnák a fogyasztókba, azzal jócskán több embert sikerülne ökotudatos életvitelre rábírni.
”Nem az agy megfelelő rendszeréhez beszélnek. Az agy pozitív jutalmakkal dolgozó részéhez kell fordulni”, állítja a pszichológus. ”Amikor a fenyegetettség vagy az érzelmi feszültség rendszerét aktivizáljuk, az depressziót, félelmet és dühöt okoz. A jutalmak rendszerének mozgásba hozása azért fontos, mert ez tart minket életben. Itt nyerünk lelkesedést és telítődünk energiával. Ezért töltenek el jó érzéssel a cselekedeteink miatt”, magyarázta Goleman a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) szervezői által készített interjúban. ” Új matematikára van szükségünk. Az ökológiai lábnyomból ki kell vonni mindazt a sok jó dolgot, amit csinálunk”, hogy tisztában legyünk vele. ”A kéznyom e jó cselekedeteink összessége. Ezt kell növelnünk. És elmondani mindenkinek, mert így lehet piaci erővé tenni” a környezettudatos fogyasztást.
Goleman nem mondott ugyan cégnevet, de a világ egyik legnagyobb vállalata azzal versenyezteti alkalmazottait, hogy kinek nagyobb az öko-kéznyoma. ”A kéznyomban is versenyképesnek kell lennünk,” véli a 67 éves szakember. A személyes vagy céges felelősségtudat és elégedettségérzés megvalósításához ”olyan narratívákat kell mesélnünk, amikben hősök vagyunk, nem ellenségek.”
A pszichológus ezt a megközelítést látja a kulcsnak abban, hogy a vállalkozói szellemet is felszabadítsák az egyénekben és közösségekben. ”Minden szervezet képes erre. Kormányok, önkormányzatok, iskolák, nem-kormányzati szervezetek egyaránt”.
