A terv középtávú feladatai között van a holtág vízutánpótlásának biztosítása és a meder feliszapolódásának kezelése – mondta Berta Zoltán, Tolna alpolgármestere. "A holtágban az utóbbi években felgyorsult a szervesanyag-képződés, és a lágyiszaprétegében felhalmozódott szerves anyag az ökológiai egyensúly felbomlásához, algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet" – tette hozzá.
Milliárdos beruházás
A holtág megőrzésével foglalkozó munkacsoport szerint az iszap eltávolítása a 16 kilométer hosszú meder teljes területén 4-5 milliárd forintba kerülne, és problémás lenne a veszélyes hulladéknak számító anyag elhelyezése is. Emellett a mintegy egymillió köbméternyi lágyiszap kiemelése jelentős beavatkozást jelentene a holtág élővilágába.
Az eltávolítás helyett egy kisebb területen kísérletként biológiai módszerrel, baktériumokkal bontják le az iszap szervesanyag-tartalmát. Mérések szerint az iszapnak 85 százalékos szervesanyag-tartalma van, amely a most alkalmazott eljárással gázként távozik a vízből. Amennyiben sikeres lesz a technológia, és az önkormányzat tud forrást biztosítani, nagyobb területen csökkentik így a lágyiszap mennyiségét.
A júniusban kezdődött kezelést jelenleg egy hektáron végzik mintegy 900 ezer forintos költséggel, az összesen 200 hektárnyi holtágon a biológiai kezelés költsége meghaladja a százmillió forintot.
Az alpolgármester megemlítette azt is, hogy a szervesanyag-tartalomért felelős hínár csökkentésére amurt terveztek telepíteni a holtágba, erre azonban, mivel nem őshonos faj, nem kaptak engedélyt.
A Tolnai Holt-Duna-ág Natura 2000 természetvédelmi terület, amelyet horgászvízként, evezős sportokra és öntözésre használnak; jelenleg két szervezet összesen évi 590 ezer köbméter vizet emelhet ki belőle öntözési célra.
