A brüsszeli testület hétfőn értékelést fogadott el az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról, ennek célja, hogy a tagállamokkal együtt keressenek megoldást a hiányosságokra, még mielőtt a problémák sürgetővé válnának.
A bizottság szakértői az uniós tagállamok mindegyikéről jelentést készítettek, és a Magyarországra vonatkozó dokumentumban kiemelték, hogy az országban az erőfeszítések ellenére „folyamatos aggodalomra ad okot a gyenge hulladékgazdálkodás, valamint a hiányzó vagy elégtelen vízügyi infrastruktúra”. Mint a kiadott országjelentésben írták, a Duna és a Tisza mentén az árvizek jelentik a fő problémát, Budapesten és az ország más részein pedig a levegőszennyezés a legfőbb kihívás.
A fákat védené a bizottság
Az EB rámutatott, hogy számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent az utóbbi időben Magyarországon, a levegő minősége viszont továbbra is aggodalomra ad okot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint a légszennyező részecskék magas koncentrációja közel 13 ezer korai halálesetért volt felelős 2013-ban Magyarországon. Becslések szerint a légszennyezésből eredő egészségügyi külső költségek meghaladják az évi ötmilliárd eurót (1545 milliárd forintot).
A bizottság szakértői hangsúlyozták, hogy „az elmúlt években megkezdett új építési projektek túl sok teljesen kifejlett fa elpusztítását eredményezték Budapesten és más magyar városokban”, emellett az engedély nélküli fakivágás is széles körben elterjedt. A bizottság véleménye szerint a fák és a zöldterületek megőrzését középpontba helyező, eredményesebb várostervezésre és szigorúbb végrehajtásra van szükség Magyarországon.
A hulladékgazdálkodást is kéne fejleszteni
Az értékelés szerint az országnak nehézséget okoz az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzések elérése, habár Magyarország még mindig az uniós átlag alatt maradt a keletkezett települési hulladék mennyiségének tekintetében. Kiemelték: a lassú növekedés ellenére a települési hulladék újrafeldolgozása nem megfelelően kidolgozott, a 2020-as célok eléréséhez ezért több erőfeszítésre lesz szükség.
Van, amiben jók vagyunk
A bizottság közleményében pozitívumként említették „Magyarország technológiai előnyét a környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák terén és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap létrehozását, feltéve, hogy állami támogatásban részesíti a környezetvédelmi területen folyó kutatás-fejlesztést és innovációt”. Aláhúzták, hogy Magyarország a 18. helyen van az ökoinnovációs eredménytáblán, ami még mindig elmarad az uniós átlagtól, de jelentős előrelépést jelent a 2013-as 23. helyhez képest. A testület arra is rámutatott, hogy Magyarország egyike a legjobban teljesítő tagországoknak az Európai Unió által kötött nemzetközi környezetvédelmi egyezmények aláírása és megerősítése terén.
A bizottság közleményében egyebek mellett hangsúlyozták, hogy a 28 uniós tagállamból 23-ban még mindig előfordul, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja az előírásokat (Budapesten legutóbb január végén volt szmogriadó), ez 130-nál is több várost érint Európában, valamint hogy a vízminőség és a vízgazdálkodás terén a legtöbb tagállamnak nehézséget okoz a városi szennyvíz megfelelő gyűjtése és kezelése.
Az Európai Bizottság kétévenkénti felülvizsgálat keretén belül elemzi az egyes tagállamokban jelentkező fő kihívásokat és lehetőségeket az uniós környezetvédelmi jogszabályok és politikák végrehajtását illetően. A jelentések célja, hogy ösztönözzék a pozitív vitát a közös kihívások és a kulcsfontosságú végrehajtási hiányosságok leghatékonyabb áthidalása tekintetében, valamint hogy javítsák a környezetvédelmi eredményeket minden tagállamban. „A környezetvédelmi jogszabályok részleges és egyenlőtlen alkalmazása senkinek nem kedvez. A környezetvédelmi jog végrehajtásának javítása viszont a lakosság, a hivatalok és a gazdaság szempontjából egyaránt hasznos” – fogalmazott Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos.
