"Mentsük meg a Murát! Gátat a murai vízerőműveknek!" - ezzel a felszólítással indított nemzetközi, nyilvános petíciót a WWF és a szlovén Mojamura Egyesület horvát és magyar szövetségeseivel, köztük a Dráva Szövetséggel. A petíció célja, hogy megállítsák a szlovén Mura-szakaszon azt a komplex vízerőmű-építést, amelyet a folyó több mint 50 kilométeres szakaszán terveznek végrehajtani. Ha ez megvalósul, az súlyosan veszélyeztetné Szlovénia legértékesebb és legjobban megőrzött ártereit. Összesen mintegy 7000 hektárnyi vizesélőhely eshet áldozatul a felelőtlen beavatkozásnak, ennek következtében pedig különleges és veszélyeztetett fajok - mint a rétisas, a fekete gólya vagy a vidra - tűnhetnek el végképp a területről. Szlovénia Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériuma nemrég azt javasolta, hogy a Mura szlovén szakasza legyen része az "Európa Amazonasának" is nevezett Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak, mely Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát érinti. Azonban ennek az európai szinten is rendkívül fontos területnek Szlovéniában a teljes hátországát pusztulás fenyegeti, ha a Murán vízerőműveket építenek. A vízerőművek az alvízi folyószakaszra is rendkívül káros hatással lennének - beleértve a magyarországi részt is.
A magyarországi Mura-szakasz is veszélybe kerülne
A Mura körülbelül 50 kilométer hosszan érinti Magyarországot, Mura-menti Tájvédelmi Körzet néven a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi, egyúttal az Európai Unió Natura 2000 ökológiai hálózatába is beletartozik.
A Mura szabad folyását a nyolc vízerőmű holt tározók láncává alakítaná Szlovéniában, ezáltal a tározók alatti területen - vagyis hazánkban is - a folyó teljesen megváltozna. A gyakori vízszintingadozás miatt a folyómeder süllyedni kezdene, ezáltal az ártéri erdők és a holtágak vízellátása romlana, a vízerőmű pedig a halak természetes vándorlásának is gátat szabna. Az élővilágot érintő káros hatások mellett az ökoturizmus is veszélybe kerülne: jelenleg ugyanis a feltételek adottak ahhoz, hogy a Murán és a Dráván népszerű kenutúrák a szlovén Mura-szakaszról induljanak, de az élővilág pusztulása és a vízerőmű miatt ez a lehetőség nagy eséllyel megszűnne. A vízerőmű építése a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás szempontjából sem kedvező.
Hamarosan megépülhet az első vízerőmű
Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője úgy nyilatkozott: "A természetvédők számára elfogadhatatlan lépés a Mura ilyen mértékű károsítása. Ezért arra kérünk minden érintettet Szlovéniában, a szomszédos országokban, sőt, az egész világon, hogy írja alá a Szlovénia környezetvédelmi és területrendezési miniszterének, Irena Majcennek címzett petíciót, amelyben arra szólítjuk fel: ne engedje a vízerőművek megépítését! Az első vízerőmű-építés Hrastje-Mota település mellett már a küszöbön áll. Ha zöld utat kap, az megnyitja a kaput a további hét vízerőmű megépítése előtt." Ez mind a nemzeti jogszabályokat, mind pedig az EU környezetvédelmi politikáját sérti.
"A Hrastje-Mota projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jelentés is arra a következtetésre jutott, hogy az építés káros hatással lenne a környezetre. Ráadásul nem csupán Szlovéniában veszélyeztetné az egyedülálló folyót, annak élőhelyeit és fajait, hanem jóval messzebb, a magyar Mura- és Dráva-szakaszon is éreztetné hatását. Bízunk benne, hogy a miniszter nem fogja hagyni, hogy ez megtörténjen" - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke.
