A romániai üzleti környezet változékony, de mostanában pozitív előrelépések történtek – mondta el a Piac & Profit Román-Magyar Üzleti Fórumán tartott előadásában Dr. Fekte P. Szilveszter, a Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa.
A nemzetközi korrupciós index szerint Románai 46 pontot kapott, ami 58. helyezés a 168-ból (Magyarország az 51.) Ez Románia számára javulás, a szakértői szerint többek között a Korrupció Ellenes Ügyészség (DNA) 2015-ös beszámolójának, amely alapján rengeteg eljárást indítottak. A korrupció érzékeny pont, de Románia szeretné elérni, hogy az ország jó úton haladjon – tette hozzá.
A gazdaság fő motorja jelenleg a belső kereslet – mondta el Ljubicic Gábor, az OTP Bank Románia vezérigazgató-helyettese. A GDP szépen növekszik, 4,2%-os növekedést irányoz elő az IMF jelenleg, de az EU-s alapok sikeres lehívásával ez akár magasabb is lehet. A bérnövekedéseket is figyelembe véve minden területen nagy növekedés várható. A piac viszont nem kiegyenlített, regionális szinten jelentősek az eltérések. Van, ahol nem akkora a növekedés, de a lehetőségek hatalmasak és van néhány nagyon potens terület. Például akik a munkaerőpiacra támaszkodnának sokkal nagyobb lehetőséget találhatnak a kompetitív munkaerőpiaccal rendelkező, kevésbé fejlett területeken.
Hasznos a cégeknek, hogy 90 napig – vezetőknél 150 napig – lehetséges próbaidő, amely alatt indoklás nélkül felmondható a munkaviszony. Lehetséges határozott idejű és részmunkaidőre szóló munkaszerződést is kötni, a munkavállalók tevékenységét belső szabályzattal és munkaköri leírással lehet szabályozni. A munkavállalók alkalmazása kissé bürokratikus, de az egyéb szabályok a cégek számára kedvezőek. A munkakönyves munkavállaló bérének 42%-a megy adóként az államnak – 58%-ot kap kézhez.
Ha nem állandó, alkalmazotti munkáról van szó, lehetséges polgárjogi szerződéssel munkát végezni – ez esetben a bruttó összegből a cég csak 16% jövedelemadót tart vissza és az adminisztráció is lényegesen kevesebb. De ez csak alkalmi szolgáltatás esetén használható!
Ugyanígy korlátozottan használható a napszámos alkalmazás. Csak bizonyos tevékenységek esetén alkalmazható (mezőgazdaság, rendezvényszervezés pl.) Évente maximum 90 nap/személy. A munka törvénykönyve vonatkozik erre a foglalkoztatási formára, de inkább a balesetek stb. miatt. A bruttó bérből szintén 16%-ot tart vissza a munkáltató, a kötelező a minimum 7,35 lej/órás óradíj. Fontos figyelni a részletekre, hogy ez ne burkolt foglalkoztatásnak minősüljön – sok a részletszabály.
Nagyon sikeres példák vannak, van, ahol a romániai leányvállalat már leelőzte a magyar anyacég teljesítményét – ez is mutatja, mekkora lehetőségek várják ott a magyar vállalkozásokat – hangsúlyozta Vass Attila, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) kolozsvári irodavezetője.
Mezőgazdaság: irány a szomszéd?
Románia mezőgazdaságáról kettős diskurzus zajlik, egyrészt méltatják kiváló adottságait, másrészt az terjed, hogy „ott még mindig ökrökkel szántanak” – mondta Olti Ágoston, az OTP Bank Consulting romániai szakértője. Hangsúlyozta, jelentős változások történtek, a negatív sztorik inkább a nyolcvanas években volt igaz. Tény ugyanakkor, hogy a földtulajdon szerkezet nagyon szegmentált (egy tulajdonosnál az átlag 3,4 ha, az EU-s átlag 14,2 ha). De ez sem egységes, a régiók között ebben is nagyon nagy a különbség. A jó területeken már megtörtént egy nagy koncentráció, nem ritkák a több ezer hektáros farmok sem. A technológia már meghaladja a magyar szintet –hiányzott az itt meglévő organikus 15 éves fejlődés, most viszont a nagy farmokon „Volkswagen helyett egyből Mercedest vettek”.
Átlag földár 2000-7000 euró között volt 2015-ben. Az ár függ attól, hogy az adott terület mekkora parcella része, hogy mennyire van lehetőség öntözésre (ez komoly gond volt az elmúlt húsz évben, az új szabályozás miatt most indul jelentős javulás). A primer piacon 1-30 hektáros területek forognak, a szekunder piacon efölötti – valójában 800 ha fölötti – terültek mozognak. A primer befektetők elkezdik felvásárolni a kis, olcsó területeket – általában zsebszerződésekkel -, majd az egységesített területeket vásárolják fel szakmai befektetők, már földhivatalba bejegyezve. Az első lépcső nagyjából lezajlott, aki pénzügyi befektetésként venne földet, az nagyjából már elkésett – mondja a szakember. Annak érdemes most földet vásárolnia, aki gazdálkodni szeretne. Minőségi termőföldet lehet szerezni jó áron és a helyi közösségek is szívesen látják azokat, akik ott szeretnének gazdálkodni.
Romániában a cégben mindenért az ügyvezető felel. Lehet magyar magánszemély is, nem kell kötelezően alkalmazottnak lennie. Lehet több ügyvezető is, lehet jogi személy is az ügyvezető.
A törvény előírja fizikai székhely létét akkor is, ha erre a működéshez gyakorlatban nincs szükség. Ez az első egy évben lehet egy ügyvédi iroda által nyújtott szolgáltatás, de ezután kell, hogy legyen egy valós székhely.
Ha a papírok megvannak, három nap alatt bejegyzik a céget – ez nagyon gyors. Innentől a cég működőképes. Fontos viszont, hogy innentől élnek a bejelentési kötelezettségek is.
Románia Magyarország második exportpiaca Németország után. Miért kell most befektetni? Mert el fogjuk veszíteni ezt a piacot! A román mezőgazdaság konszolidációja megtörtént, sok külföldi befektető megjelent, most zajlik az élelmiszeripar fejlesztése. Amikor ez a piac képes lesz magának megtermelni az élelmiszert, akkor a magyar export lehetőségek beszűkülnek. Export helyett tehát most ott érdemes inkább ebbe beszállni.
A mezőgazdaságban a magyarországihoz hasonló támogatási rendszer működik, a föld alapú támogatás valamivel kisebb, de alapjaiban hasonló. Jelenleg lehetőség van farmfejlesztésre (amire könnyebb szerezni, az az üvegházfejlesztés, állattartó telepek létrehozása), valamint feldolgozás területén mezőgazdasági termékek feldolgozásához is támogatásra pályázni. Alapvetően mezőgazdasági termékből mezőgazdasági termék előállítását támogatják (Annex 1-ből Annex 1-es termékek előállítását támogatják.) Idén viszont egyedi kiírás keretében van ettől eltérő pályázat is, általában tiltott területekre (alkohol, sör, édesség, dohány – vagyis Annex 1-es termékből nem ilyen előállítása.)
Nem csak mezőgazdaság
De nem csak a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra érdemes figyelni. Több többszázezres város van, az egyetemi városok nagyon duzzadnak, ott infrastrukturális beruházásokra is szükség van –az autópályák hiánya például fontos probléma, feltehetőleg ez fejlődik, változik majd a közeli jövőben – hangsúlyozta a lehetőséget Fekete. Digitális területen is lemaradásban van az ország az Unió többi tagállamához képest – ha ez az országnak nem is jó hír, a vállalkozóknak annál inkább, hisz ez mind lehetőséget jelent.
Az ideális a helyi jelenlét saját szervezettel és értékesítéssel. Ez gyors fejlődési lehetőséget biztosít, vannak személyes kapcsolatok, gyors reakciót tesz lehetővé. Hátránya viszont, hogy magunknak meg kell ismerni a piacot, ez nem rövid. Nagy kezdeti befektetést igényel, és későbbi megtérülést igényel – ha egyáltalán megtérül.
Ha saját irodát működtetünk, de az értékesítést helyi disztribútorra bízzuk, az segíthet a piac megismerésében, lerövidíti a tanulási folyamatot. Egyszerűsít annyiban is, hogy egy partnerrel állunk kapcsolatban. Viszont hátrány lehet, hogy a disztribútor nem csak értünk, hanem a teljes portfolió sikeréért dolgozik.
Ha magyarországi központtal és kinti képviselővel dolgozunk azzal jelentősen csökkenthető a kockázat, könnyebb az esetleges visszakozás. Ugyanakkor egyértelműen lassabb fejlődési lehetőséget jelent, lassabb reakcióképességet, azt, hogy nem érezzük a piac mozgását, másokra kell hagyatkoznunk. Nehéz ellenőrizni is, nehezebb megtalálni a fejlődés gátjait vagy okait.
Ha csak exportálnánk, a rizikó természetesen még kisebb, de sok más problémánk lehet. Első lépésnek megfelelő lehet.
Valójában fordítottan ez mutatja, hogy hogyan érdemes lépésről lépésre üzletet építeni.
A román piac majdnem 20 millió fogyasztót jelent, bár a vásárlóerő a magyarnak kb. 70%-a, de éppen ebben rejlik a potenciál. Románia fontos lépcső, belépési lehetőség a CIS és balkán piacokra – hangsúlyozta előadásában Muzsnay Csaba, a Muzsnay Consulting Kft. ügyvezető igazgatója.
A munkaerő fiatal és nyelveket beszélő, a hierarchiát a magyarra jellemzőnél jobban tisztelő. Segítség lehet, hogy van 1,5 millió magyarul beszélő ember, de fontos, hogy ne erre alapozzuk az üzletet, mert a tapasztalatok szerint gát, ha a szakértelem helyett a közös nyelv a döntő – mondja a tanácsadó. Az üzleti nyelv Romániában is lehet az angol, így bárhol elboldogulunk.
Azért persze itt sem minden fenékig tejfel. A legfontosabb akadályok az adózás kiszámíthatatlansága, az adórendszer bonyolultsága, a vállalkozói szakmai oktatás hiánya, de kis százalékban a korrupció és a politikai stabilitás hiánya lehetnek az EY felmérése szerint.
A bürokrácia növekszik és még mindig probléma az átláthatóság hiánya – tette hozzá Muzsnay. A korrupció szintje miatt pedig fontos, milyen partnerekkel dolgozunk, akik segítenek átjutni az útvesztőkön. A tanácsadó szerint az is nagyon fontos, hogy számoljunk a rossz közlekedési feltételekkel, a szállítás is nagyon lassú, ez fontos például a rövid szavatossági idejű termékek esetében.
Az adózási környezet Fekete szerint sem éppen stabil, bár az előző adótörvény 12 évig életben volt, de folyton változtatták. Idén januártól van új adótörvény – és választási év van, ami ott is mindig jelentős változtatásokat jelentett a statisztikák szerint.
