A parlament honlapján elérhető törvényjavaslat indoklása szerint a javaslat célja, hogy az állami földek hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás keretében, egységes hasznosítási elvek mentén történjen. Az indoklás szerint az NFA a védett természeti és NATURA 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg számára, így a kizárólagos a nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt - szerepel az indoklásban.
A törvényjavaslat indoklása szerint egyebek mellett szükséges, hogy a földforgalom során ne az árverési becsérték, hanem az NFA által a saját értékbecslője által megállapított vagy a rendelkezésére álló adatbázis szerinti érték legyen az irányadó, amelyet az államnak fizetnie kell.
Az árverések során a törvényjavaslat indoklása szerint jelenleg tömeges visszaélésszerű joggyakorlás történik, a megállapított becsértékek mintegy 85-90 százaléka túlzó, gyakran annyira, hogy még a becsérték 50 százaléka is magasabb a reális ingatlanforgalmi értéknél. Az állami vagyon és a költségvetési források védelme érdekében kiemelten fontos, hogy az NFA által megállapított becsérték legyen az irányadó és az elfogadandó minden olyan esetben, ahol túlzó mértékű becsértéket állapítanak meg - olvasható az indoklásban.
A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet már november 20-án levelet intézett a kormányhoz, azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország nyomatékosította levelében, hogy semmilyen garanciát nem lát arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek.
