"Jelen pillanatban közel 170 ezer vállalkozás van a nyilvántartásunkban, a tagsák évi mintegy ötezer forintos kötelezettséget jelen minden vállalkozásnak” – mondta Nagyiványi Szabolcs, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárhelyettese a GazdaságTV-nek. „A hozzánk befolyó összeg jelentős részét a beérkezés pillanatában átutaljuk az országos kamarának, a fennmaradó összeget pedig szolgáltatásaink fejlesztésére fordítjuk” – mondta a BKIK tisztségviselője. A kamaránál a kötelező tagságon felül lehetőség van önkéntes tagságra is, jelen pillanatban 3800 és 4000 közé tehető az önkéntes tagok száma, az önkéntes tagság díja minimálisan 15 ezer forint, maximálisan másfélmillió forint lehet.

A kamarai regisztráció éveken keresztül kötelező volt a magyar vállalkozások számára, a gyakorlatot éppen az első Orbán-kormány szüntette meg. 2010-ben az Új Széchenyi-terv vitairatában bukkant fel újból a kötelező kamarai tagság kérdése. A rendszerváltást követően az 1994. évi XVI. törvény intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett. Ezt írta felül 1999-ben az Országgyűlés által elfogadott új kamarai törvény. Az első Orbán-kormány 2000 novemberétől szüntette meg a kötelező tagságot mondván, hogy a kamarai szolgáltatásokat sokan nem tudják kihasználni, hiába fizetik a megszabott tagdíjat. Akkor a kamarák taglétszáma 463 ezer cég volt. Az újonnan bevezetett kamarai regisztrációs kötelezettségről szóló jogszabályt 2011-ben fogadta el a parlament.