Az orosz piacról harmadik hónapja kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükkökkel próbálnak új piacokat találni, (amihez forrásokat sem nehéz felhajtaniuk) másrészt pedig az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre“ használja fel. A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások (reexpediálások) hatására, sokszor a termékek származása nem dokumentált és nem állapítható meg: Magyarország is érzi már a kétes származású, silány minőségű, vagy lejárt szavatosságú termékek dömpingszerű beszivárgását.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) álláspontja szerint, amennyiben a kormány bevezeti jövőre az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, azt alkalmassá kellene tenni a bizonytalan származású áruk kiszűrése mellett, az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók kiszűrésére is.
Több piaci szereplő az újraértékesítést, azaz a külföldön vásárolt áru harmadik országban való értékesítése a közvetítő kereskedő árkockázatára. akarja felhasználni az orosz embargó miatt keletkező árufelesleg értékesítésre. Azonban az elmúlt néhány hétben megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek.
A hirtelen keletkező árufeleslegtől nem egyszerű megszabadulni, a termelési rendszerek átállítása a lecsökkent igényekre sokszor több hetes, akár hónapos átfutást jelenthet. Az így keletkező árutöbblet egy része ideig-óráig tárolható, és ha nem tudnak a szavatossági időn belül új piacokat találni a fölöslegnek, elindul a veszteség minimalizálása érdekében a kényszerértékesítés – bárhova, csak ne nálam legyen elv alapján (ugyanis az eladhatatlan készletek megsemmisítése is nagyon sokba kerül).
MLSZKSZ jó iránynak tartja, a kormány azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKAER) vezessen be az áfacsalások visszaszorítására, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése, ám véleményük szerint logisztikai szakemberek bevonásával ezt a rendszert alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűrésére is.
A szövetség ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett EKAER rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el. Ez a többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával valamint, a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben.
Ezért az MLSZKSZ egyrészről azt javasolja, hogy az EKAER rendszer bevezetéséig a vállalkozásokra háruló jelentős többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, az EKAER program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét - akár adókedvezmény formájában – forgassák vissza a szektorba, másrészről nagyon rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét.
