Csupán a hazai cégek töredéke tudja azt, miként kezelje a béren kívüli juttatásokban jövőre bekövetkező változásokat. Az Edenred Magyarország telefonos, reprezentatív kutatásainak legmeghökkentőbb megállapítása, hogy az ebbe bevont cégek mindössze 1 százaléka rendelkezik határozott elképzeléssel erről a kérdésről. A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetéria-változásoknak leginkább kitett – társaságok közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztotta a döntést.

Nagy a tanácstalanság

A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafetéria-elem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő – ami a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.

Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Azok többsége között viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi körnek a kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

Nem lesz készpénz a cafetériából

A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni.

Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetéria-elemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. A legtöbben azonban itt is azok vannak – a válaszadók harmada –, akik tanácstalanok a kérdésben.

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók nagy többsége, kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10%-uk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Nem nehéz belátni, hogy egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjét illetően: a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.