Az augusztusban bevezetett reklámadó először a médiaszereplők körében okozott fejtörést, hiszen az adókötelezettség elsősorban a reklámok közzétevőinél (médiaszolgáltatóknál, sajtótermékek kiadóinál, szabadtéri reklámhordozón, nyomtatott anyagon, járművön, ingatlanon reklámozóknál és az internetes reklám közzétevőknél) jelentkezik. Beleértve azokat a vállalkozásokat is, akik saját maguk készítenek, terjesztenek reklámanyagokat (pl. szórólapokat, reklámújságokat, reklámajándékokat) és/vagy helyeznek el saját felületeiken reklámcélú marketing eszközöket. Ők a reklámadó elsődleges kötelezettjei.
A reklámadó másodlagos adókötelezettjei azok a cégek, melyek összesített havi reklámköltése eléri a 2,5 millió Ft-ot, és nem rendelkeznek az adófizetésre elsődlegesen kötelezettek nyilatkozataival arról, hogy azok bevallják, és befizetik az adót, vagy arra egyébként nem kötelezettek. A reklámadó elsődleges/közzétevői alanyának ugyanis a megrendelői felé nyilatkozatot kell adnia, függetlenül attól, hogy reklámbevételei és saját célú reklámozásával kapcsolatos költségei alapján adófizetésre és bevallásra ténylegesen kötelezett-e. Nyilatkozat hiányában a megrendelőnek, mint másodlagos adókötelezettnek kell megfizetni a reklámadót, melynek mértéke 20 százalék.
A másodlagos reklámadó kötelezettség a közvetlen megrendelőtől ugyan nem kerülhet át a további megrendelők felé, de a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költség (a közzétevőnek vagy a közzétételben közreműködőnek fizetett ellenérték) a reklámadó alanyának nyilatkozata hiányában nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, így a társasági adóban adóalap növelő tétel lesz. Mivel a társasági adóalap növelést a 2,5 milliós havi korláttól függetlenül is alkalmazni kell, a nyilatkozattal nem rendelkező cégek reklámköltéseit 10% vagy 19%-os mértékű társasági adó is kísérheti. A nyilatkozatokat tehát minden esetben be kell szerezni - figyelmeztetett együttműködő partnerünk, a LeitnerLeitner adótanácsadó iroda blogjának legfrissebb bejegyzése.
Adótanácsadó segítségével lássuk, mik a vállalkozások konkrét teendői!
Itt a bevallási forma a reklámadóhoz!
Ha egy vállalkozás kommunikációs ügynökséget bíz meg éves PR, marketing és reklám feladatainak lebonyolításával. Az ügynökség bizonyos feladatokra közvetlenül szerződik a médiumokkal (pl. sajtómegjelenések szervezése). Más feladatokkal azonban médiatervező, -vásárló ügynökséghez fordul a reklámok elhelyezése érdekében (pl. internetes és tv/rádió reklámmegjelenések). Ráadásul a tv reklámok esetben a médiavásárló ügynökség sem közvetlenül az adott médiummal, hanem annak külön vállalkozásban működő értékesítő cégével lép kapcsolatba. Végül az is elképzelhető, hogy a megrendelő pl. köztéri reklámhirdetéseit maga rendeli meg közvetlenül (például az általa bérelt ingatlan homlokzatán elhelyezett poszterek esetében).
A reklámadó törvény szerint a nyilatkozattételi kötelezettség csupán az elsődleges kötelezetteket, azaz a közzétevőket terheli. Példánkban ők a médiumok: tv, rádió, nyomtatott, online sajtó, Google, Facebook, köztéri reklámközzétevők. A törvény erejénél fogva nekik mindenképpen nyilatkozniuk kell.
A „sales house”, azaz a közzétevővel számviteli törvény szerinti kapcsolt viszonyban álló reklámértékesítő ügynökség helyzete speciális. Ő nem, mint megrendelő kerül a képbe, hanem megint csak a törvény erejénél fogva nyereségét az elsődleges adóalanynál, azaz a közzétevő adóalapjába (500 milliós határ) kell beszámítani.
Ki számít másodlagos megrendelőnek?
A reklámadó szerinti másodlagos/megrendelői adókötelezett mindig csak a közvetlen megrendelő lehet, azonban az ő személye a felvázolt láncolaton belül változhat.
a köztéri reklámhirdetéseket közvetlenül megrendelő hirdető;
a sajtómegjelenéseket szervező kommunikációs ügynökség
az internetes és tv/rádió reklámmegjelenéseket bonyolító médiatervező, -vásárló ügynökség lesznek a reklámadó másodlagos kötelezettjei.
Azaz nyilatkozat hiányában náluk jelentkezik a 20 százalékos reklámadó fizetési és a havi bevallási kötelezettség, a nyilatkozattal le nem fedett tételek összesített havi 2,5 millió Ft-ot meghaladó része után. A további megrendelőknek, ha vannak, pedig azért szükséges beszerezniük a nyilatkozatokat, hogy a társasági adóalap növelési kötelezettség alól mentesülhessenek.
Ugyanakkor a reklámadóról szóló törvény csupán a közzétevőknek/elsődleges adóalanyoknak írja elő, hogy megrendelőik felé nyilatkozatot adjanak ki. A társasági adóról szóló törvényt ugyan értelmezhetnénk úgy – és a valóságban ezt nem is lehet teljes mértékben kizárni – hogy az külön nyilatkoztatási kötelezettséget ír elő a közzétevőknek (ez megegyezik a reklámadó szabályaival) és a közzétételben közreműködőknek (ez túlmutatna a reklámadó törvény szerinti nyilatkozatokon). A hatóságok álláspontja szerint azonban, nem erről van szó. E szerint elég mindössze a közzétevők (példánkban ők a médiumok: tv, rádió, nyomtatott, online sajtó, Google, Facebook, köztéri reklámközzétevők) nyilatkozatát minden, a reklám megrendelői láncolatban szereplő félnek legalább másolatban beszereznie annak érdekében, hogy a társasági adó hatásokat ki lehessen küszöbölni. A gyakorlatban ez szinte csak úgy lehetséges, ha a köztes megrendelők a láncon végig adják a közzétevői nyilatkozatokat. Ez azonban a számtalan szereplővel kapcsolatban álló médiaügynökségek esetében szintén nehéz feladat lesz.
Ráadásul, ha a közzétevők – egyébként a reklámadó törvényben adott lehetőséggel élve – nyilatkozataikat a számlájukon, vagy szerződéseikben tűntetik fel, akkor annak továbbítása mindenképpen aggályokat vet fel; ezért javasolt a külön nyilatkozatlevelek használata.
