"Az egységes csomagolásra Magyarországon nincs szükség" - szögezi le a szövetség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 4-5 évben a kormány már intézkedés-csomagot fogadott el a nemdohányzók védelmében, és ennek hatására 5 százalékkal növekedett a nemdohányzó fiatalok aránya 2013-ra, és csökkent a dohányzók száma.
Idézik Ausztrália példáját is, egyedül ebben az országban vezették be az egységes csomagolást eddig. Ausztrál kormányzati összesítés alapján ott a fiatalkorúak dohányzása a 2010-2013-as időszakban több mint 30 százalékkal nőtt, 2,5-ről 3,4 százalékra. Az egységes csomagolás bevezetése óta a feketepiac is 25 százalékkal gyarapodott, a teljes fogyasztás 14,3 százalékát reprezentálja már - mutattak rá.
A DBMSZ felhívta a figyelmet arra, hogy az ausztrál tapasztalatok alapján az egységes csomagolással rosszul járhat az állam is, mert adóbevételtől esik el. Ugyanakkor nem éri el az egészségvédelmi célkitűzéseket, ezért az intézkedés fő haszonélvezői a feketepiaci csempészek lesznek. Ők ugyanis adófizetés nélkül árusítanak, és fiatalkorúakat is kiszolgálnak. A majdani vesztesek közé sorolja a DBMSZ kiskereskedelmet is, mivel nőhet a kiszolgálás ideje és költsége, és romolhat a profitabilitás is, mert a fogyasztók a márkák láthatóságának hiánya miatt olcsóbb termékekre váltanak.
A szövetség ezért azt javasolja, hogy a kormány vizsgálja felül az egységes csomagolás bevezetésének tervét, és csak akkor foglakozzék vele, ha nem sikerül kiszorítani a fiatalokat a trafikokból, illetve nem éri el a kívánt hatást az, hogy a dohánytermékek csomagolásának két nagyobbik felületén 65-65 százalékosra nagyítják a kombinált egészségvédő figyelmeztetéseket.
A DBMSZ szerint inkább szolgálná a kormányzat egészségvédelmi céljait a feketepiac visszaszorítása, valamint oktatási programok beindítása, amelyekben hangsúlyt fektetnének a rászokást előidéző tényezőkre. Németországban ez sikeresen és nagymértékben csökkentette a fiatalkorúak dohányzását - állítja a szövetség.
