E körben kiemelendő, hogy a vonatkozó törvény feketelistás tényállásként kezeli a hamisan fogyasztóként való fellépést. Ezt a rendelkezést konkretizálja a GVH tájékoztató-tervezetének azon rendelkezésére, mely szerint a véleményvezérnek azt is jelölnie kell, ha „az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti”. Például, ha egy influenszer egy étteremről posztol, azonban nem tünteti fel, hogy ő a tulajdonosa, és ez a tény a követői előtt sem ismert. És bár a tervezet külön nem nevesíti, de hasonló megfontolás alapján fel kell tüntetni azt is, ha nem a saját, hanem valamely hozzátartozójának a vállalkozását, illetőleg termékeit reklámozza, akkor is, ha nem kap érte ellenszolgáltatást.
Mi minősül jogsértésnek?
„Hangsúlyozandó, hogy a jogkövető magatartás nem merül ki annyiban, hogy a véleményvezér a közzétett tartalmat #reklám felirattal címkézi fel. Jogsértés nemcsak azáltal valósulhat meg, hogy az ellenszolgáltatás ténye nem kerül megfelelően feltüntetésre. Sőt, a jogsértés elkövetésének nem is minden esetben feltétele, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nyújtására sor kerüljön” – emeli ki Szabó Bálint.
Ellenszolgáltatás hiányában sem lehet megjeleníteni olyan terméket, amely Magyarországon nem forgalmazható jogszerűen, ha a közzétett tartalom ezzel ellentétes benyomást kelt a fogyasztókban. Így példaként, ha egy influenszer Elf Barral a kezében posztol magáról a közösségi oldalán, az már önmagában megalapozhatja a jogsértést és szankciót vonhat maga után.
