Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 20 százalékot tettek ki.

A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített eredményeit öt év alatt. „Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5-15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a tíz- száz millió közötti K+F támogatást elnyerő cégek alig 38 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több, mint kétszeresével növekedni.” - mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van

drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás. „Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra több tízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta a szakember. A kiosztott támogatás álljon összhangban a vállalkozás dolgozói létszámával.

Egy vállalkozás lehetőségeit a terméke és piaca mellett a dolgozói létszáma és azok képzettsége is meghatározza.

A kiosztott támogatás összemérhető viszonyban kell álljon a vállalkozás saját tőkéjével. A saját tőke mutatja meg a cég saját vagyonát, a támogató hatóság szemszögéből a saját vagyont többszörösen meghaladó támogatási összeg kevésbé hatékony felhasználáshoz vezet – gondoljunk bele, hogy önerőt is szükséges mellé tenni.