Meghátrált a kormány, már vasárnap nyithatnak a boltok

Visszavonja a kormány a vasárnapi munkavégzés tilalmát, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalja a Parlament, akár már ezen a hétvégén újra kinyithatnak az üzletek vasárnap.

„A forgalom szerkezetében a vasárnapi boltzár az elmúlt egy évben alapvető változást nem hozott” - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a nyitva tartás tilalma miatt a kereskedelmi forgalomban visszaesést nem hozott a törvény. A miniszter szerint egyedül a gépjármű és járműalkatrész forgalom csökkent tavaly, de ezt a miniszter az online kereskedelem fejlődésének tudta be. A miniszter szerint a kereskedelmi szektorban nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy elbocsátásokra kerül sor: a miniszter szerint 2014 és 2015 között háromezerrel többen dolgoztak az ágazatban. (A KSH adatai szerint ezzel szemben a foglalkoztatottak száma 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt). 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015 végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben.)

Ugyanakkor ahogy a miniszter fogalmazott, „jelenleg is több mint hatezer betöltetlen álláshely van az ágazatban” - ezért valószínűleg aki itt keres, az talál állást. (Az OKSZ szerint az üzletek szempontjából sem volt jó ötlet a vasárnapi boltzár.)

Az eredeti célok közül a miniszter szerint megvalósult az is, hogy megváltozott a kereskedelem szerkezete: a nagy üzletek irányából a kisebbek felé tolódott a forgalom, bár a nyertesek inkább a közepes boltok az NGM elemzése szerint. A miniszter elismerte, hogy az 50 négyzetméternél kisebb üzletek forgalma nem növekedett. (Ugyanakkor voltak, akik nyertek a vasárnapi zárvatartással.)

Hétvégi adó? Ez is egy ötlet

Nyilvánosságra hozta a kiskereskedelmi különadóról szóló törvénytervezetet a lengyel pénzügyminisztérium. A tárca honlapján megjelent tervezet szerint a különadó progresszív lenne, a hétvégi árusításra pluszterheket róna Lengyelországban, és az idén mintegy 0,45 milliárd eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna.

A kormány elégedett, de az emberek nem

Bár a kormány értékelése szerint a vasárnapi boltzár eredeti célkitűzései teljesültek - mondta Rogán Antal, ugyanakkor a vasárnapi munkavégzés megosztja a társadalmat és az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni az embereket arról, hogy ez az intézkedés előnyökkel jár.

(Mondjuk előre tudhatták, hogy a vásárlók nem örülnek majd az ötletnek, erről hatástanulmány is készült korábban.)

„A felmérések szerint az emberek többsége nem támogatja a vasárnapi nyitva tartás tilalmát, így felvetődik a kérdés, hogy felelős magatartás lenne-e részünkről most erről egy népszavazást tartani" - mondta Rogán utalva arra, hogy épp a mai napon kezdődött volna el az ellenzéki pártok aláírásgyűjtése a viharos körülmények között jóváhagyott, a témában tartandó népszavazás kérdéséről.

A miniszter nagyon finoman fogalmazott: mint azt korábban megírtuk, a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. Ugyanakkor 41 százalékról 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték. (Igaz, hogy van olyan szakszervezet is, amelynek tetszik a boltzár.)

A balatoniakkal nagyon kiszúrtak

Különösen a frekventált nyaralókörzetekben, így a Balatonnál, Velencei-tónál, stb. élők szenvedték meg a boltzár káros hatásait. A Balatoni Szövetség korábban ugyan kért átmeneti mentességet a kormánytól a nyári idegenforgalmi szezonra, de ezt a kabinet nem adta meg sem a térségnek, sem az egyes településeknek, sem pedig az üzleteknek. Akkor azt az ígéretet kapták a Balaton környéki települések, hogy a nyári tapasztalatok tükrében megvizsgálják, indokolt-e a változtatás. A vásárlási szokások mindenesetre jelentős mértékben átalakultak, hiszen a helyiek és a turisták is pénteken vagy szombaton vásárolnak be a nagyobb bevásárlóközpontokban több napra előre, így a helyi kis üzletek hoppon maradnak nemcsak vasárnap, hanem a hét más napjain is.

Nyolcszáz bolttal lett kevesebb

Összesen 16 869 általános élelmiszerüzlet működött Magyarországon idén év elején; 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szám szerint 860 bolt tűnt el a kiskereskedelmi hálózatból. Főleg a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek száma csökkent, különösen nagy arányban a déli megyékből. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen felmérése az élelmiszer-kiskereskedelemről. Bolttípusok szerint 7 százalékkal lett kevesebb az 51-200 négyzetméteres, 4-gyel pedig az 50 négyzetméteres és kisebb csatorna egységeiből, egyik évről a másikra.

„Ezzel egy időben az 51-200 négyzetméteres boltok forgalmukat mégis 7 százalékkal tudták növelni, szemben a teljes élelmiszer-kiskereskedelem 4 százalékos átlagával” – tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „Változnak a vásárlási szokások, és jobban számít a kényelem. Amikor a fogyasztók boltot választanak, egy részük számára előtérbe kerültek a lakóhely közeli boltok. Könnyen meg lehet őket közelíteni, és akik a korábbiaknál valamivel gyakrabban mennek vásárolni, napi igényeiket sok esetben ott is kényelmesen ki tudják elégíteni. Ez már nem érvényes az 50 négyzetméteres és kisebb üzletekre, amelyek forgalmának súlya tovább csökkent”.

Regionálisan úgy különböznek a teljes bolthálózat változásának trendjei, hogy a délkeleti megyék által alkotott régióban 9, délnyugaton 8 százalékkal kevesebb élelmiszerüzletet regisztráltak egyik évről a másikra. Északnyugaton pedig az átlagos mínusz 5 százalékot. Viszont átlag alatt, 3 illetve 2 százalékkal kevesebb élelmiszerüzlet működik a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Centrumban, valamint északkeleten.

Csak mázli?

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség igazgatója az Index megkeresésére nemrég azt mondta, a vasárnapi zárvatartás sokkal kevésbé rengette meg a kereskedelmet, mint amire ő és még sokan mások számítottak. 2015 elejétől a végéig párhuzamosan voltak jelen a piacot felfelé és lefelé húzó hatások, melyek kiegyenlítették egymást. Az olcsó nyersanyagok, üzemanyag, és a reálbérnövekedés például a pozitív oldalhoz sorolható, a vasárnapi zárvatartás valószínűleg a negatívhoz. 2015-re ezzel együtt is 5,7 százalékos bővülést mutatnak a KSH adatai a kiskereskedelmen, mondta Vámos. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az online pénztárgépek kötelezővé tételének hatására a szektor sokat fehéredett, így lehetséges, hogy bizonyos vasárnapi boltzár miatt kiesett bevételeket nem lát a NAV, mert azok feketén folytak be. Ugyanígy azt sem tudjuk, mekkora lett volna a növekedés, ha nincs a vasárnapi nyitvatartási tilalom.