Az idei évre várható legfontosabb adózással kapcsolatos változások nem annyira az adómértékekkel, mint inkább az információáramlás és bevallás módjait érintik - mondta a Joint Venture Szövetség konferenciáján Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, miniszterhelyettes.
Tényleg jönnek az új online kasszák és az online számlázó rendszer
Tényként közölte az államtitkár azt is, hogy még ebben az évben kiterjesztik az online kasszák rendszerét. Várhatóan 30-50.000 új online pénztárgép kerül majd a rendszerbe – további részleteket nem közölt. Bevezetik az étel- és ital automaták online rendszerbe való becsatlakoztatását is. Az már tavaly eldőlt, hogy a fodrászok, a kozmetikusok és a szépségipari ágazat más, kisebb szereplői számára túl nagy terhet jelentene a gépek alkalmazása, így náluk nem vezették be az új rendszert.
Tényként szólt az online számlázó rendszerek bevezetéséről is az idei évben, azt azonban nem közölte, hogy mekkora számlaösszeg fölött kell majd automatikusan az adóhatóság rendszerébe kerülnie a kiállított számláknak. További – nem részletezett – változások lesznek az EKÁER rendszerben is.
Mindezzel együtt Európa egyik legtöbb információval rendelkező adóhatóságát hozzák létre.
Tállai András kifejtette, problémásnak látja a kormány, hogy a hazai, az adózás rendjétől szóló törvény háromszor olyan hosszú, mint a környező országoké. A megoldást abban látják, hogy számos kérdést nem a törvényben kívánnak majd szabályozni. Vagyis nem kevesebb, csak máshol rögzített szabályt ígért – kérdés persze, hogy ez mennyire illik össze a sokszor hangsúlyozott törekvéssel, hogy növeljék a rendszer átláthatóságát.
Nem jött be az egyszerű bevallás
A személyi jövedelemadó bevallás egyszerűsítése központi és sokat emlegetett feladat volt, idéntől elérhető a munkáltatói adómegállapítás és bevallási nyilatkozat megtétele azok számára, akik egy helyről származó bevétellel rendelkeznek, illetve nem kívánnak adókedvezményt igénybe venni.
Az elvileg vonzó lehetőséggel – egyetlen jóváhagyó x-szel letudható az adóbevallás – azonban meglepően kevesen éltek – közölte Tállai András. Bár 1,4 millió ember lett volna jogosult a lehetőségre, az adatok szerint alig 200 ezren éltek vele. Vagyis nem jött be a nagy ötlet, az államtitkár szerint azért, mert nem volt megfelelő a lehetőség kommunikációja. Ennek ellenére Tállai a 2016-ra „hihetetlen változásokról” beszélt – ezek azonban egyelőre nem látszanak. (A legfontosabb adóbevallási határidőket itt találja, - hogy ne csússzon le semmiről!)
A 2016-os NAV átalakítás fontos lépésének nevezte, hogy a szervezet háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakult, valamint az új Fellebbviteli Igazgatóság létrejöttével átalakult a jogorvoslati rendszer is. Arról a változásról, hogy az adóhivatal az NGM közvetlen felügyelete alá került Tállai azt mondta, az uniós államok felében hasonló a rendszer. (A NAV ezentúl gyorsabban is hoz döntést bizonyos ügyekben!)
Megtudhatjuk, ki megbízható?
Az adózói minősítés kapcsán Tállai azt mondta, az üzleti szereplők számára is hasznos lehet, mert közzéteszik a cégek minősítését – erről azonban a jelenlegi jogszabályok szerint szó sincs. Számos különféle adatbázis lekérhető a NAV-tól, ez azonban jelenleg nincsen köztük.
A minősítési rendszerrel kapcsolatban más furcsaságok is vannak: az első adatok szerint 13.000 olyan céget találtak, amely a feltételeknek megfelelve megbízható adózó minősítést kap(hat), ugyanakkor valójában vagy nem működik, vagy évek óta semmilyen kapcsolata nem volt az adóhatósággal – mondta Tállai. Valójában ez annyiban logikus, hogy egy nem működő cég esetében feltehetően nem lesz adóhatósági megállapítás, a rendszer elvi lényegét tekintve viszont meglehetősen abszurd. Arra, hogy ezeket a cégeket kiszűri-e a hatóság a minősítés során, Tállai nem nyilatkozott egyértelműen.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes többek között az elkezdett „államreform” fontos lépéseit emelte ki előadásában.
Ezek között első helyen azt, hogy számos háttérintézmény megszüntetésével teszik versenyképesebbé az államot – hiszen kevesebben kapják innen a fizetésüket. A minisztériumok mintegy 20 százalékosan csökkentett létszámmal veszik át az állományokat a megszűnő intézményektől. Az így állás nélkül maradókat a miniszterhelyettes elmondása szerint „átirányítják a versenyszférába”.
Új szabály csak két szabály helyett
A tervek szerint a jövőben új iparági szabályozást csak akkor fogad majd el a Parlament, ha az két másik, ugyanarra az iparágra vonatkozó szabályt kivezet. Csepreghy szerint Lázár János terve az, hogy az őszi ülésszakban ez a szabály már tény legyen.
Ha az állam a „hunyó”
Már most tény viszont az, hogy ha az állam túllép bármilyen eljárási határidőt, akkor az adózó számára a teljes eljárási illeték visszajár. Ha pedig valamilyen engedélyezési határidőt nem tart be az állam, akkor beáll az a vélelem, hogy az engedélyezés megtörtént. Vitás esetekben pedig az államnak van bizonyítási kötelezettsége a továbbiakban.
