Jelentősen csökkent a kényszertörlések, a felszámolások és a csődök száma hazánkban. 2016-ban 18,9 százalékkal kevesebb új felszámolási eljárás indult, mint az azt megelőző évben, ám a kényszertörlések száma még ennél is nagyobb mértékben, 25,3 százalékkal mérséklődött. Mindkét eljárástípusra igaz, hogy a tavalyi év első felét még sokkal intenzívebb visszaesés jellemezte, hiszen a felszámolások száma 19,3, míg a kényszertörlések száma 34 százalékkal esett vissza 2016-első hat hónapjában. A második félévben a csökkenés üteme lelassult, így a felszámolások közül már csak 18,4, míg a kényszertörlésekből 15,2 százalékkal regisztráltak kevesebbet, mint 2015 azonos időszakában. Persze, már a 2015-ös év is rendkívül jól alakult, hiszen 2014-hez képest új felszámolások száma több mint 40 százalékkal kényszertörlések száma pedig 27 százalékkal mérséklődött. A csődeljárások száma továbbra is elenyésző hazánkban, 2016-ban mindössze 50 ilyen eljárás indult.
Míg a tavalyi év első felében még 19,8 százalékos növekedés történt a végelszámolások számának alakulásában, addig az év második felében már négy százalékkal kevesebb ilyen esemény indult 2015 hasonló időszakához képest. Ennek a visszaesésnek köszönhető, hogy a végelszámolások számának növekedési üteme lelassult, és végül 9,81 százalékos emelkedés mellett 8600 új eljárással zártuk 2016-ot. Végelszámolások tekintetében - több mint 27 ezer eljárással - 2012 volt a legrosszabb, akkor több mint háromszor annyi új végelszámolást regisztráltak, mint a tavalyi év folyamán.
Jó hír továbbá, hogy szinte minden szektorban csökkent kisebb-nagyobb mértékben a kockázatosság, az egyetlen kivétel a vegyipar, ahol 0,45 százalékpontos emelkedés történt. A legnagyobb – közel 2 százalékpontos – javulás a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás terén történt, ami így a 2015-ös 19. helyről az első helyre ugrott. Bár mindössze 260 társaság mondhatja el magáról, hogy ezt a területet jelölte meg főtevékenységként, közülük a tavalyi évben senki sem került sem felszámolás, sem csődeljárás alá. Az így második és harmadik helyre szoruló humán-egészségügy, illetve oktatás 0,06 és 0,13 százalékponttal ért el alacsonyabb bedőlési arányt, mint 2015-ben.
A legmagasabb kockázat 2016-ban is a vendéglátóipart jellemezte. Bár a bedőlési arány 0,7 százalékponttal mérséklődött, még így is megközelíti a 2,7 százalékot. A tavaly év közbeni adatok alapján második legkockázatosabbnak számító építőipar – a 2015-ös év végi helyezéséhez hasonlóan – harmadik lett a legkockázatosabb iparágak versenyében. A vendéglátóipar és az építőipar mellett a nagykereskedelem, valamint a fafeldolgozó ipar is megőrizte 2015-ös helyezését a tavalyi rangsorban. Érdekesség, hogy a 2015-ben második legkockázatosabb élelmiszeripar bedőlési aránya 2016-ban közel egy százalékponttal csökkent, így helyet cserélt a rangsorban a 2015-ben hetedik adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységgel. Ehhez a cseréhez az is nagyban hozzájárult, hogy az adminisztratív tevékenységek bedőlési arányának mérséklődése 2016-ban nem érte el 0,02 százalékpontot. Jelentősen csökkent viszont a kockázatosság az élelmiszeripar mellett a kommunális tevékenységet végző, valamint a gumigyártással foglalkozó cégek körében.
Jelentősek az eltérések a megyék kockázatosságát vizsgálva is. A legkockázatosabb továbbra is Heves megye, ahol a bedőlési arány az országos átlag több mint 2,5-szerese, 3,98 százalék. A megyei viszonylatban ugyancsak magas kockázatúnak számító Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés megyei bedőlési arányok a tavalyi évben két százalék körül alakultak. Az országos átlagot meghaladó mértékben indultak csődök és felszámolások még Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Budapesten, Fejér, Zala és Somogy megyében is. A legalacsonyabb – egy százalék körüli – bedőlési arányú területek Csongrád, Tolna, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom és Pest megye voltak. 2016 folyamán a legnagyobb – fél százalék körüli – mértékben Heves megye kockázatossága növekedett. Minimálisan Nógrád megye cégeinek is emelkedett a bedőlési aránya, míg Fejér megyében és a fővárosban némi mérséklődés történt. A kockázatosság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkent a leginkább, csaknem egy százalékponttal.
