A termékdíj-köteles termékek körének kibővítésével a törvény hatálya alá kerülnek az egyéb műanyag termékek, az egyéb vegyipari termékek és az irodai papír. Az első csoportba tartoznak pl. a műanyag művirágok, ezek díjtétele 1900 Ft/kg, az egyéb vegyipari termékek esetében (pl. szappan és kozmetikai termékek) 2 díjtételt különböztetnek meg, az első kategóriában 11 Ft/kg, a másodikban 57 Ft/kg a fizetendő közteher. Az irodai papír esetében „csupán” 19 Ft/kg lesz a plusz adóteher, melyet környezetvédelmi termékdíjként kell megfizetni a kötelezettnek – figyelmeztet együttműködő partnerünk, a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég blogja.
A korábban említetteken túl főként (de nem kizárólag) bővült a termékdíj-köteles elektromos és elektronikai berendezések köre is, melyek pontos meghatározását a törvény mellékletében szereplő vámtarifaszámok felsorolása adja.
Újdonság, hogy az úgy nevezett „kereskedelmi csomagolószerek” kategóriájában (idetartozhatnak például a műanyag vagy fémpalackok, dobozok stb.) közül csak a fémből készült termékek lesznek kötelezettek, a többi anyagkörnek megszüntetik a kötelezettségét. Ettől függetlenül azonban csomagolóanyagok területén is 4 Ft-os árnövekedést figyelhetünk meg, így 2015-től 304 Ft/kg a fizetendő díjtétel. Ugyanakkor a műanyag bevásárló táskák sem mentesülnek a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettségtől, mivel a jogalkotó ezeket átsorolta az nevezett „csomagolószer” kategóriába, és 100 Ft/kg-mal meg is növelte a fizetendő díjtételt, így mindösszesen 1900 Ft/kg-ot kell fizetni ezután.
Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a kötelezett az általa bevallott és megfizetett közterhet (termékdíjat) az értékesített termék árának részeként átterheli a vevőjére. Így az eladó megkapja a megfizetett termékdíjnak megfelelő összeget, a vevő – aki talán nem is kötelezett – viszont hátrányt szenved el a megnövekedett ár miatt. Kockázatot jelenthet az eladó részéről, hogy a termékdíj áfa-alapot képez, így amennyiben a termékdíj-kötelezett nem jár el megfelelően áfa-kötelezettségének kalkulációjakor, áfa-hiány keletkezhet nála. A gazdasági életben a vevő maga is továbbterheli a termékdíj összegét termékének, szolgáltatásának árában, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes nevesített esetekben (és kizárólag ekkor) a vevő a rá átterhelt termékdíjat vissza is igényelheti.
A termékdíj-visszaigénylés eseteit a törvény részletesen felsorolja. Idetartozik például, ha a vállalkozás igazoltan külföldre értékesíti a terméket, vagy ha termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen alapanyagként építi be azt. A jogszabály nem kapcsolja kizárólag a vevőhöz a visszaigénylés intézményét, de sokszor az első belföldi értékesítő esetében nincs értelme alkalmazni azt, pl. a külföldre történő értékesítés eleve mentes a termékdíj alól, nincs szükség visszaigénylésre.
A sikeres visszaigényléshez számtalan adminisztratív buktató kapcsolódik. Mivel a visszaigénylés csak már megfizetett termékdíj kapcsán érvényesíthető, a vevő kérésére a törvény előírja a cikksorozatunk első részében már említett számlazáradék feltüntetését a számlán, melyben megtalálhatóak a termékdíj megfizetésével kapcsolatos adatok. A megfelelő záradékkal ellátott bejövő számla összekapcsolja az eredeti kötelezett megfizetését a visszaigénylő jogosultságával. Egy hosszú, több kereskedőt tartalmazó értékesítési lánc esetében azonban minden egyes közbenső értékesítőnek is a pontos záradékszöveget kell szerepeltetnie a számlán. A lánc egyik tagjának mulasztása a végső vevő visszaigénylését lehetetleníti el. A számlák visszamenőleges korrekciója pedig a lánc hosszúságától függően komoly nehézséget is okozhat.
Azoknak az adóalanyoknak, akik maguk nem kötelezettek, de szeretnék visszaigényelni a rájuk átterhelt termékdíjat, szintén be kell bejelentkezniük a NAV-hoz, bevallást kell benyújtaniuk a visszaigénylés kapcsán és sajátos nyilvántartást is kell vezetniük. A visszaigénylésre csak abban a bevallásban van lehetőség, amikor teljesült a visszaigénylés feltétele (pl. a külföldre történő kiszállítás). Így ha egy vállalkozás hónapokkal vagy évekkel később ébred rá a visszaigénylés lehetőségére, egy korábbi időszakra vonatkozó bevallás utólagos benyújtása – esetleg önellenőrzése – válhat szükségessé.
