Kép: SXC

Azaz, az ellenőrzés a munka törvénykönyve (Mt.) szabályainak betartása mellett kiterjed a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás rendelkezéseinek vizsgálatára is. Az ellenőrzés során a hatóság a kollektív szerződés, üzemi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit tartalmukban is vizsgálhatja, és ha azok jogszabályba ütköznek, vagy annak megkerülésével jöttek létre, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközőek, úgy semmisségükre hivatkozhat.

Az új Munka Törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!

A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések esetében ennek azért lehet jelentősége, mert az Mt. vonatkozó szabályaitól kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban sem lehet eltérni. A munkaügyi ellenőr a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodók személyi azonosságát igazoltatással ellenőrizheti, a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a tényállás tisztázása érdekében gondoskodhat dokumentumok lefoglalásáról, a munkavállalókat tanúként meghallgathatja.

A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség megsértése ugyan nem esik a kötelező bírságolással érintett jogsértések közé, de az eset körülményeinek – ideértve különösen, de nem kizárólag a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát – figyelembe vételével a hatóság 30.000 és 10.000.000 forint közötti bírságot szabhat ki a munkáltatóra - figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség ellenőrzése során, a dokumentumok – jelenléti ív, munkaidő-beosztás, munkaidőre vonatkozó megállapodások – meglétén túl azok formai követelményeit, valóságosságát és a kifizetett munkabérekkel történő összevetését is elvégezheti a hatóság. A formai követelmények sérülnek, ha a munkaidő-nyilvántartásból nem állapítható meg a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja. Például a jelenléti íven csak a napi munkaidő mértéke szerepel, de a munkaidő kezdete és vége nem. A nyilvántartásban szereplő adatok valószerűségének ellenőrzése tipikusan a munkavállalók tanúként történő meghallgatásával végezhető el legegyszerűbben.

Ettől függetlenül azonban a munkaügyi ellenőr a munkáltató egyéb nyilvántartásait, dokumentumait is ellenőrizheti. Így például összevethető a munkahelyi levelező rendszerbeli munkavállalói aktivitás a jelenléti íveken szereplő adatokkal, amiből könnyen kiderülhet, hogy a munkavállaló még munkahelyi feladatokkal kapcsolatos emaileket küldött akkor, amikor jelenléti íve szerint már nem végzett munkát.

A munkaidő-nyilvántartás ellenőrzése számos esetben kapcsolódik a munkabér kifizetés szabályszerűségének ellenőrzéséhez, hiszen a munkabér elszámolás alapja a munkavállaló által teljesített munkavégzés. Ennek keretei között a hatóság ellenőrzi, hogy a munkaidő-nyilvántartásban feltüntetett munkavégzés ellenértéke a hatályos szabályoknak megfelelően megfizetésre került-e vagy sem. Így például összevethető a munkavállaló részére fizetett rendkívüli munkavégzésre járó munkabér a jelenlét ív és a munkaidő-beosztás adataival.

Ennek során az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól történő legkisebb – akár 1 perces – eltérés is rendkívüli munkavégzést és így bérfizetést eredményez. Ez általában a beléptető rendszerek munkaidő-nyilvántartásra történő alkalmazása során fordulhat elő, hiszen az egyszerre tipikusan néhány fő átengedésére alkalmas rendszereken fizikai képtelenség egy több száz fős műszakot be- illetve kiléptetni 1 perc alatt. Az Mt. – ebből a szempontból – életszerűtlen szabályát azonban ilyen esetekben is alkalmazni kell, azaz, amennyiben a munkavállaló jelenléti ívén a beléptető rendszer adatai szerepelnek, úgy a munkabért is annak alapján kell a munkáltatónak elszámolnia.