Ember kölcsönbe, nem sima ügy

Maga a forma nem új keletű dolog, már a rendszerváltáskor is ezt kellett alkalmazni, olyan nagy gyáraknál, mint például a Pesterzsébeti Papírgyár volt. Bizonyos tevékenységet ugyanis nem lehet jól és gazdaságosan csinálni csak folyamatosan. Az ottani hatalmas gépeket újra indítani, bemelegíteni, rengeteg idő volt, az 1989-ben életbe lépő Munka törvénykönyve módosítása viszont nem engedélyezte az egy ember napi 8 órán túl való foglalkoztatását. Ezért a gyár középvezetői létrehoztak egy Kft-t, ami biztosította az embereket a 8 órán túli időre is. Ma is valahol ez lenne a jogi alapkoncepció, mégis adóoptimalizálás az, ami miatt a legtöbben belefognak

Ha úgy dönt, Ön is ezzel szeretné keresni a kenyerét jó, ha már most tisztázza, mi minden kell mire ezt a fő tevékenységi formát a cégébe bevezettetheti. Garantáltan nem lesz sima ügy. A munkaerő-közvetítés engedélyköteles tevékenység, amit egy kormányrendelet szabályoz. Igen, jól értették, már a nyilvántartásba vétel folyamatára és a tevékenység folytatására is külön jogszabályt alkottak. (Azt sem árt tudnunk, hogy ezekre a cégekre nagyon utaznak a hatóságok - és nem véletlenül.)

Lássuk miből áll össze?

A TEÁOR jegyzék szerint 78.20- as szám alatt szerepel a munkaerő-kölcsönzés. Ebbe a szakágba tartozik a helyettesítő munkaerő rendelkezésre bocsátása határozott időre, vagy időszaki helyettesítésre üzleti vállalkozás számára, amennyiben a közvetített egyének a z időszaki munkaerő - közvetítő szolgáltató egység alkalmazásában állnak. Az idesorolt ügynökségek nem gyakorolhatnak közvetlen felügyeletet alkalmazottaik felett az ügyfél munkahelyén.

Hova kell fordulni az engedélyért?

Az engedélyért a székhely szerint illetékes Megyei/Fővárosi Kormányhivatalhoz kell fordulni. A kérelmet fő szabály szerint elektronikusan kell beadni, de nem zárkóznak el a formanyomtatványos forma elől sem a hivatalban, azt azonban a vonatkozó kormányrendelet mellékletében találnak csak az arra szomjúhozók.

Ügyeljünk a fordított áfára!

A megszavazott 2015-ös adóváltozások keretében a fordított adózás intézménye többek között kiterjesztésre került a munkaerő-kölcsönzés keretében és az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatásra és érdemes ügyelni a szabályokra.

A nyilvántartásba-vételi kérelem adattartalma:

1. A bejelentő neve, székhelye, cégszerű aláírása.

2. A szervezet formája.

3. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe.

4. A magán-munkaközvetítői tevékenység végzésének iránya (csak belföldre, csak külföldre vagy belföldre és külföldre).

5. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának helye(i), az irodahelyiség(ek) címe, telefonszáma, felszereltsége (telefon, telefax, számítógép, egyéb).

Mi minden kell a kérelemhez?

• cégjegyzékben nyilvántartott cég neve, cégjegyzékszáma

• adószámot tartalmazó nyilatkozat

• illetve a cég bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot

• meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolata

• meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolás, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt

• pénzintézettel kötött letéti szerződés

• megfelelő irodahelyiség használati jogának igazolása

Ahhoz, hogy valaki magán-munkaközvetítői tevékenységbe kezdjen, az kell, hogy a magán-munkaközvetítő vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezzen. Ha több telephelyen végzi a cég a tevékenységét, minden telephelyen kell egy szakképesítéssel rendelkező személy.

Már a munkavállalók sem félnek a kölcsönzéstől

Habár a Munka Törvénykönyvének tavaly életbe lépett változásaival komolyan megváltoztak a munkaerő kölcsönzés szabályai, a tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.

A magán-munkaközvetítő az letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal kell, hogy rendelkezzen. Az elvárt összeg mértéke attól függ, hogy belföldön, az Európai Gazdasági Térség több államában akarja a tevékenységet végezni. Ez utóbbi nagyon is gyakori, hiszen halottunk olyanról is, hogy egyik keleti szomszédunkból hozott magyar vendégmunkások foglalkoztatására külön cégek szakosodtak. Ilyen esetben 500 ezer forint minimális vagyoni letétre van szükség. Ha az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul a tevékenység az már egymillió forint letéti pénzt kóstál. Konkrét kölcsönzési tevékenység esetén ez az összeg rögtön a duplájára ugrik és 2 millió forint lesz a letéti elvárás.

Mi az, amit szakképesítésként fel kell tudni mutatni a cégből legalább egy főnek?

Szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, egyetemek állam- és jogtudományi karán, egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél tökéletesen elegendő.

Elfogadják még az egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt, vagy a felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, a humánpolitikai területen eltöltött gyakorlatot is.

Röviden összefoglalva, ebben a műfajban a pénzkeresethez is két dolog kell, indulótőke és kapcsolatok, no meg a fenti engedély.

Az igazolt gyakorlatnak az alábbiak közül kell tartalmaznia valamelyiket:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: = bérezési alapelvek kialakítása, = hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

a jogalkotó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező és legalább ötéves, a fenti pontokban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlatot is szakképesítésként fogad el; vagy még, ha minden kötél szakad a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítést is elegendőnek mondja a bejegyzéshez.