Ez év július 20-tól megszűnik a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája, így ez a gluténérzékenyeknek szánt termékek esetében változást eredményez. A jövőben a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit azt néhány ponttal kiegészítve – hívta fel a figyelmet közleményében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?
A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.
A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.
Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjénekgluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kijelentések is feltüntethetők.
Mit jelent mindez a fogyasztók számára?
A gluténérzékenység, más szóval a lisztérzékenység egy olyan autoimmun kórkép, melynek során genetikai alapon, provokációra, abnormális bélboholy szerkezet és felszívódási zavarok alakulhatnak ki. Manapság a betegség klasszikus megjelenése ritkább és gyakoribbá vált a tünetekben szegényebb forma, amely bármely életkorban előfordulhat. Diagnosztizált gluténérzékenység esetében a terápia alapját az élethosszig tartó, gluténmentes diéta jelenti. Tehát a glutént, vagy ahhoz hasonló szerkezetű fehérjéket tartalmazó búzát, rozst, árpát, (zabot) és ezek keresztezett változatait tartalmazó élelmiszereket, illetve a gluténnal szennyezett élelmiszereket tilos fogyasztani.
A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:
- a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle)
- a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek)
- a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás)
Egyéni tolerancia szinttől függően a „gluténmentes” vagy a „nagyon alacsony glutén tartalmú” felirattal ellátott termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják – függetlenül az azt esetleg kiegészítő „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentésektől. Fontos, hogy a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” jelölések a maximálisan 20 mg/kg és 100 mg/kg glutén tartalmú termékeket is követhetik.
Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtáik nevét az összetevők felsorolásában olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában, ugyanakkor a diagnosztizált gluténérzékenyeknek az esetleges utólagos szennyeződés előfordulása miatt érdemes kellő óvatossággal kezelni a nem előrecsomagolt élelmiszereket.
Fontos, hogy a gluténérzékenyek minden esetben olvassák el az élelmiszerek címkéit!