A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg.
A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Ma már a négy hónappal ezelőtti gondolatainkra talán azt mondanánk, hiú remény, naiv ábránd, pedig nem volt alaptalan az elképzelés, hogy a kór marad az ázsiai kontinensen. A 2000-es években többször is volt példa olyan vírus felbukkanására, amely ismeretlen volt, és komolyan kellett venni, mégis mindig volt valami, ami gátat szabott annak, hogy pandémiává fejlődjön a járvány. A COVID-19-nek elnevezett koronavírus azonban legyűrte a világot: gyárakat állított le, emberek milliárdjait kényszerítette szobafogságra, a kormányokat és a jegybankokat pedig rendkívüli intézkedésekre sarkallta.
A fiskális politikai áldozatok, az egyéni katasztrófák mellett talán a járvány legnagyobb veszteseként világszerte a turizmust lehet megnevezni. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök véleményezte még márciusban a kialakult helyzetet: „az idei szezon kampó”. Ennél velősebb kifejezést pedig nehéz találni. Először még csak a távol-keleti országra vonatkozóan döntöttek a kormányok utazási korlátozásokról, majd a vírus terjedésével párhuzamosan újabb és újabb országok zárkóztak be és el egymástól. Az országokon átívelő szabad mozgás jogát bizonytalan időre felfüggesztették.
Március 14.: a magyar turizmus feketenapja
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számai alapján március 14-ét tartja a hazai turizmus feketenapjának. A hónap első szombatjáig, március 7-ig összességében még növekedett a vendégszám a hazai szállodákban, ám a következő hét végére „szombat 14-re” már az egy héttel korábbinak közel felére csökkent (31 184 főre). Aztán március 15-én ez a szám is kevesebb, mint a felére, 15 593-ra esett, három nappal később már csak 7003 vendég maradt, március utolsó napjára pedig elérte az ágazat a mélypontot. A hazai szállodákban mindössze 1665 vendég tartózkodott. Ám mint az nemrég kiderült: nem ez volt az igazi mélypont.
Április: a gödör alja
Már a márciusi földbeállás is egész megdöbbentő, az április adatok még ennél is elkeserítőbbek, hiszen a turizmus mint olyan, gyakorlatilag megszűnt létezni. Ez nem is csoda, hiszen az év negyedik hónapjára minden kontinensen olyan méreteket öltött a járvány, hogy szinte nem volt olyan ország, amelynek szabadon átjárhatók lettek volna a határai. A Turisztikai Világszervezet jelentése szerint április 6-tól a világ összes úti céljának 96 százalékát érintették a bevezetett utazási korlátozások. Körülbelül 90 úti cél esetében teljes vagy részleges határzárról beszélhettünk, míg 44 esetben a származó ország alapján diverzifikálják az utazókat.
Utazók hiányában a szállások is az ürességtől kongtak: se belföldi vendég, külföldi meg pláne nem volt. Áprilisban a vendégéjszakák száma 97(!) százalékkal csökkent Magyarországon a statisztikai hivatal közlése szerint.
A szálláshelyek mellett a légitársaságokat és a repülőtereket is fokozottan érintették az utazási korlátozások: a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a közlése szerint utasforgalmának mintegy 99,3 százalékát vesztette el. Míg korábban átlagosan 320 gép szállt fel és le naponta, ez a szám csupán 35 lett a legkritikusabb időszakban, amelyből csak néhány repülőgép utasszállító. Egészen döbbenetes adat, hogy tavaly áprilisban az átlag napi utasszám 44 ezer volt, idén mindössze 275.
A gyors visszapattanás sem tüntetné el a nyomokat
A becslések szerint akkora sokkot szenvedett el a turizmus a járvány miatt, hogy az még egy gyors kilábalás esetén is nyomot hagyna az idei számokon. A Turisztikai Világszervezet prognózisa szerint a nemzetközi turistaérkezések száma 20–30 százalékkal csökkenhet idén 2019-hez képest, ez pedig a nemzetközi turizmus idei bevételeit 300-450 milliárd dollárral csökkentheti majd. Ezzel az ágazat elmúlt 5–7 évi növekedése vész el.
Az idei helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2009-ben, a globális gazdasági válság hatására a nemzetközi turistaérkezések száma négy százalékkal csökkent, míg a SARS-járvány következményeként mindössze 0,4 százalékos visszaesést regisztráltak 2003-ban.
A nemzeti kormányok jelen körülmények között a belföldi turizmusra támaszkodva igyekeznek majd feléleszteni az ágazatot. Magyarországon ebben a lakosság is partnernek tűnik: a Századvég kétezer ember megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarok terveznek-e utazást a koronavírus-járvány után, és ha igen, hova. A válaszokból az derült ki, hogy a vírus lecsengését követően 51 százalék tervez belföldi utazást, külföldit pedig a megkérdezettek 12 százaléka. A felmérés eredményei a gyakorlatban is megmutatkoztak a pünkösdi hétvégén: a korlátozások feloldásával láthatóan a lakosság – lehetőségeihez mérten – ki akart szakadni a karanténból, így a hosszú hétvégét kihasználták egy belföldi kiruccanásra. Az addig tetszhalott állapotban lévő belföldi turizmus hirtelen magára talált: a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a korlátozások feloldása előtti szombaton még csak 4800 vendégéjszakát regisztráltak a vidéki szálláshelyeken, a pünkösdi hosszú hétvégén azonban országosan már 129 000 fölé emelkedett ez a szám.
