Döntött a bíróság: gyerekek után munkaviszony nélkül is jár a pénz

Az uniós jog nem követeli meg, hogy egy adott személy valamely tagállamban munkavállalói tevékenységet folytasson ahhoz, hogy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekei után családi ellátásokra legyen jogosult.

Az ügy előzménye, hogy 2009 januárjában E. Bogatu román állampolgár, aki 2003 óta Írországban rendelkezik lakóhellyel, az ír hatóságoktól családi ellátásokat igényelt a Romániában lakóhellyel rendelkező gyermekei után. E. Bogatu munkavállalóként dolgozott Írországban 2003 és 2009 között. Miután 2009-ben megszűnt a foglalkoztatása, járulékalapú munkanélküli-ellátásban (2009–2010), majd nem járulékalapú munkakeresési ellátásban (2010. április – 2013. január), és végül pénzbeli betegségi ellátásban (2013–2015) részesült.

Az ír hatóságok tájékoztatták E. Bogatut azon határozatukról, mely szerint helyt adnak a családi ellátások iránti kérelmének, a 2010. április és 2013. január közötti időszak kivételével. Ezen elutasítás azon alapult, hogy szerintük a kérelmező ezen időszak során nem teljesítette a Romániában lakóhellyel rendelkező gyermekeire vonatkozó családi ellátásokra való jogosultság feltételeit, mivel nem folytatott munkavállalói tevékenységet Írországban, és nem részesült járulékalapú ellátásban. E. Bogatu vitatta e határozatot, azzal érvelve, hogy az ír hatóságok az uniós jog téves értelmezésére támaszkodtak.

Fotó: archív

A jogvitában eljáró High Court (felsőbíróság, Írország) azt kérdezte a bíróságtól, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy azon személy, akinek a gyermekei egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, családi ellátásokra való jogosultságának a lakóhelye szerinti tagállamban az a feltétele, hogy ez utóbbi tagállamban e személy munkavállalói tevékenységet folytasson, vagy ilyen tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

Döntött a bíróság: ha nem kéred ki a szabit, attól az még jár
A munkavállaló nem veszítheti el automatikusan a megszerzett, fizetett éves szabadsághoz való jogát azért, mert nem kérte szabadság kivételét – mondta ki friss ítéletében az Európai Bíróság egy németországi kereset kapcsán. Az uniós joggal azonban nem ellentétes e jog elvesztése, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló szándékosan és a következmények teljes ismeretében tartózkodott a fizetett éves szabadságának kivételétől.
Ítéletében a bíróság először is megállapította, hogy a rendelet úgy rendelkezik, hogy egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. Nem követeli tehát meg, hogy az ilyen személy konkrétan meghatározott – különösen munkavállalói – státusszal rendelkezzen a családi ellátásokra való jogosultsághoz.

Ezenkívül a bíróság megjegyezte, hogy a rendelet összefüggéseiből és céljából következik, hogy a más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekekre vonatkozó családi ellátásokra való jogosultság több jogcímen is alapulhat, nem csupán a munkavállalói tevékenység jogcímén.

Végül a bíróság kiemelte, hogy a rendelet egy szabályozási fejlődés eredménye, mely többek között az uniós jogalkotó azon szándékát tükrözi, hogy a családi ellátásokra való jogosultság ne csupán a munkavállalókra korlátozódjon, hanem kiterjedjen a személyek egyéb kategóriáira is. Másodszor a bíróság megállapította, hogy a rendelet nem teszi a más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekekre vonatkozó családi ellátásokra való jogosultságot azon feltételtől függővé, hogy a kérelmező munkavállalói tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy egy adott személy más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekeire vonatkozó családi ellátásokra való jogosultságának az illetékes tagállamban nem feltétele az, hogy e személy ez utóbbi tagállamban munkavállalói tevékenységet folytasson, sem az, hogy ilyen tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

Mi történt pontosan a McDonald’s híres BIG MAC védjegyével?
Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg arról, hogy a McDonald’s elvesztette világhírű BIG MAC védjegyét. De mi is áll a felröppent hír mögött és valóban igaz, hogy ezután bárki szabadon használhatja a világ egyik legismertebb márkáját? A válasz a kérdésekre ennél jóval összetettebb, ezért a szellemi alkotások jogával foglalkozó Danubia Legal szakértője segít megérteni a döntés hátterét.

Véleményvezér

Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo