Csúnyán megüthetik a bokájukat a figyelmetlen cégek
Vállalkozások százezrei szembesülnek az idén először az adózási rendszer egyik legnagyobb kihívásának számító tételes belföldi összesítő nyilatkozattal, amelyet február 20-ig kell teljesíteniük, elsőként a havi bevallóknak.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Az érintett vállalkozások azonban valószínűleg még nem is sejtik, hogy az eddiginél jóval részletesebb és bonyolultabb adatszolgáltatási kötelezettség számos buktatót rejt magában. Márpedig a tét óriási: az adóhatóság akár félmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a bevallás hibás kitöltése miatt – írja blogbejegyzésébenÁgoston Péter, az RSM DTM nemzetközi adóképviseleti vezetője.
Ezt kell tudni a tételes áfabevallásról
Jelentősen változik 2013-tól az áfa szabályozás. Az újdonságok egyike, hogy minden kétmillió forint vagy afeletti áfa összegű számláról tételes nyilatkozattételt kell adnia a vállalkozásoknak vevőként és eladóként is. Szakértőnk Pósa Lívia, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője pontokba szedte, hogy mire kell figyelni.
A tételes belföldi összesítő nyilatkozat lényege, hogy 2013. január 1-jétől minden, kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű áfát tartalmazó számláról részletes adatszolgáltatást kell teljesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ráadásul kétféle bontásban kell jelentést készíteniük a vállalkozásoknak: a számlaszintű jelentésekben tételesen meg kell adni minden olyan számla adatait, amely meghaladja az említett összeghatárt, az összevont jelentésekben pedig a partnerenként és időszakonként összesített áfa értéket kell megadni, ha az eléri vagy meghaladja a kétmilliós limitet.
A belföldi összesítő nyilatkozat bevezetése kétségkívül az egyik legnagyobb horderejű változás a magyar adórendszerben. Egyrészt idéntől jelentősen megnövekedett adattartalmúvá vált az áfabevallás, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség már a közepes méretű társaságok esetében is akár több száz, bizonyos esetekben több ezer ügyletre is vonatkozhat, másrészt a nyilatkozat kitöltésének bonyolultsága is feladhatja a leckét a vállalkozásoknak.
Év végi kiigazítások: súlyos bírságok sújthatják a vállalkozásokat
Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) összefüggő előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére.
Félreértésekre adhat például okot, hogy a számlán szereplő, tehát az áthárított, illetve a ténylegesen levont áfa értékei eltérhetnek. Fontos, hogy az összesítő nyilatkozatban − egyetlen kivételtől eltekintve − akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő annak csak egy részét vonja le az adott bevallásban (ez a helyzet például a telefonszámlák áfájával, ami legfeljebb 70 százalékban vonható le).
Vigyázni kell arra is, hogy az eladó az adatszolgáltatási értékhatárt akkor is túllépi, ha előbb egy kétmillió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát állít ki, majd utólag korrigálja az összeget a kétmilliós határ fölé. A vevőnek pedig nem csak az egyes számlákon áthárított adóra kell odafigyelnie, hanem arra is, hogy egy partnerétől egy bevallási időszak alatt kapott számlák alapján levon-e kétmillió forintnyi adót.
Mit nyertünk, s mit veszítettünk az idei adóváltozásokkal?
Több valós, a reálfolyamatok által igényelt problémára is választ ad ugyan a jövő évi adóváltozásokról az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott jogszabálycsomag, de az adóteher és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő adminisztráció is érdemben nőhet 2013-tól. – mondta el a Piac&Profit megkeresésére Gerhát Mihály a KPMG szenior menedzsere.
Az adóhatóság jogosult akár egyetlen hibáért, egy ezer forintos eltérésért is mulasztási bírságot kiszabni, amelynek felső határa 500 ezer forint. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják hogy inkább a vizsgált időszakokra szabja ki a bírságot a NAV. Ezúttal azonban az adóhatóság eddigi hozzáállása alapján joggal feltételezhetjük, hogy egy-két negyedévig türelemre számíthatnak a vállalkozók ezen a téren.
Fontos új részletszabályok az adózásban
Emelkedtek az illetékek, szigorodott a készpénzfizetési korlátozás és az iratbevonás szabálya, bizonyos eljárások esetében pedig kötelező az adózó képviselete. Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer forint 2013. január 1-jétől. Változott a csőd- és felszámolási eljárás illetéke is. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 80 ezer forintra, a csődeljárásé 50 ezer forintra nőtt. Tavaly a felszámolási eljárásért 50 ezer, csődeljárásért 30 ezer forintos illetéket rótt ki a hatóság.
