Csak nem tudja elengedni a KDNP a vasárnapi boltzárat

A kisebbik kormánypárt vezetője, Semjén Zsolt nemcsak visszahozná, de ki is terjesztené a vasárnapi boltzárat – derült ki egy napilapnak adott interjúból. A kormány az elmúlt napokban kezdte lebegtetni a kiskereskedelmi nyitva tartás újabb szabályozását – ami sokba kerülhet az országnak.

2016. augusztus 19.

Piac&Profit

Kép: MTI

Ha tehetné Semjén Zsolt, nem csak visszahozná, de ki is terjesztené az egy év után idén eltörölt kötelező vasárnapi zárva tartást – derült ki a Magyar Időknek adott interjújából. Semjén Zsolt a Magyar Idők napilapnak adott interjújában elismerte, hogy az eltörlésre a boltzárral szembeni MSZP-s népszavazási kezdeményezés miatt került sor. „Mérlegelni kellett, hogy mi a következménye, ha a két népszavazást (a migrációról szólót és a szabad vasárnapról szólót) egy időben kell megtartani. A kvótareferendum élet-halál kérdés a nemzet számára, ennek eredményét nem lehetett kockára tenni, így nem volt más választás, mint visszavonni” - mondta Semjén Zsolt, aki szerint a szabad vasárnap ügyét nem szabad feladni. El kell érni, hogy a szakszervezetek tűzzék zászlajukra és hangoztassák azokat az érveket, amelyek a kötelező zárva tartás mellett szólnak. Semjén szerint nem sikerült népszerűvé tenni a dolgozók érdekében hozott döntést, amely a KDNP kezdeményezése volt. Ő személy szerint „beleállt volna a népszavazásba”, de a kormány felemás és bizonytalan volt, vagy leginkább hallgatott a kérdésben.

A KDNP-t vezető kormányfőhelyettes szerint a boltzárral szembeni gazdasági érvek alaptalanok voltak. (Ehhez képest a kiskereskedelemben hónapokba tellett, amíg a boltok kiheverték az egy évig tartó korábbi agyrémet, ami több ezer álláshelybe került.)

Mit okozott ez az év?

Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok, a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.

Újra lebegtetik

A Népszabadság értesülése szerint törvénnyel szabályoznák, vasárnap meddig tarthatnak nyitva a boltok. A határvonal déli 12 óra lenne, de ha egy áruház 400 négyzetméternél nagyobb és dél után is nyitva szeretne tartani, akkor a délutáni forgalmának egy bizonyos részét pluszadóként kell majd befizetnie.

Ez azonban csak az egyik – a hírek szerint még informális – elképzelés. A másik szerint, amiről nemrég Kósa Lajos nyilatkozott, nem állítanák vissza a vasárnapi kötelező boltzárat, de egyéb, a munkavégzésre vonatkozó szabályokkal nehezítenék, hogy kinyithassanak a boltok.

Lobbiérdekek állnak a háttérben?

Nem a kormány akarja vasárnap délben bezárni a boltokat, hiszen áprilisban az egész napos nyitva tartás mellé állt – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszabadságnak. A vasárnap délutáni nyitva tartás korlátozása mögött lobbicsoportokat sejt a szakember.

Ezek részben a bérpótlékkal, részeben pluszadókkal terhelnék meg a vasárnapi nyitva tartást. A délutáni boltzár annyiban racionális, hogy bizonyos üzletekben nagyon kicsi ilyenkor a forgalom, ám a vásárlók a hosszabb nyitva tartást igénylik. (Aki nem tudja kifizetni a 100 százalékos bérpótlékot az alkalmazottaknak vasárnapra, annak nem is éri meg kinyitni – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára korábban a Piac & Profitnak.)

Véleményvezér