A szintén sokat vitatott Széchenyi Pihenő Kártya is formálódott még az utolsó pillanatban. (A többi cafeteria elemről szóló elemzésünket itt olvashatja.) Végül három, egymástól független alszámla került a plasztikra: az üdülési csekket kiváltó szálláshely-szolgáltatásra maximum 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, szabadidős és egészségmegőrző célra pedig 75 ezer forint költhető évente a kártyáról. A dolgozónak év elején kell döntenie, később nincs mód a keretek átcsoportosítására.
A kártyakibocsátók között mostanáig az OTP, a K&H és az MKB Bank szerepelt, jövőre viszont a Multi-Pay is hozzáigazítja a cafeteriakártyáról finanszírozható elemeket az új szabályokhoz, derül ki a szolgáltató decemberi hírleveléből. Az informatikai háttérnek köszönhetően ez lesz az egyetlen olyan eszköz a piacon, amely az összes cafeteriaelemet egyetlen kártyáról teszi költhetővé, ami jelentősen csökkentheti a munkáltató cafeteriával kapcsolatos adminisztratív terheit. Bauer Éva, a Multi-Pay Zrt. vezetője szerint ez a lépés valamelyest tompítja a kormány szigorítását, amely amúgy érzékenyen érinti az egészségpénztári tagokat.
Prevencióra ugyanis csak a SZÉP Kártya szabadidős tevékenységekre költhető kerete marad - bár ezt még alig néhány szolgáltató fogadja el -, ezek a szolgáltatások kikerülnek az egészségpénztári számláról finanszírozható juttatási körből. Igaz, a munkáltató továbbra is kedvezményes adózás mellett adhat a dolgozójának egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást a minimálbér 30 százalékáig, a számlán felhalmozott összegből január elseje után majdhogynem csak gyógyszert és gyógyászati segédeszközt vásárolhat a munkavállaló.
Mivel december elején még nem voltak pontos jogszabályok, sem a kártyakibocsátók, sem a szolgáltatók nem tudják időben kiépíteni a szükséges hátteret. Az alig másfél hónap kevés az új szerződések megkötéséhez, és kevés a tájékoztatáshoz is. Az is nehezíti az átállást, hogy az egészségpénztári kártyákat a szolgáltatók általában díjmenetesen fogadták el, a Szép Kártya esetében viszont a törvény 1,5 százalékos jutalékot ír elő. Ez valószínűleg erodálja azokat a kedvezményeket, amelyeket a pénztárak korábban kialkudtak a szolgáltatóknál a tagjaik számára.
- Sajnálatos, hogy a kormányzat korábban nem egyeztetett a szakmával és a bankkártyához értőkkel - mondja Bauer Éva.
Nagy valószínűséggel a dolgozóknak választaniuk kell az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás és a SZÉP Kártya egészségmegőrzésre szánt zsebe között. A kevés jó hír egyike számukra, hogy míg az egészségpénztárak hiába küzdöttek azért, hogy tagjaik számára a prevenciós költések is adómentesek legyenek, ez most a Széchenyi Pihenő Kártyával megvalósul. A kérdés persze, hogy ebben a gazdasági helyzetben a munkáltatónak egyáltalán lesz-e pénze arra, hogy egészségmegőrzésre adjon a dolgozóinak.
■ gyógyfürdő,
■ gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, rekreációs üdülés,
■ sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások (ez a sporteszközre nem vonatkozik, azt továbbra is lehet, de adóköteles),
■ az életmód változását elősegítő szolgáltatások (méregtelenítőkúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúraprogram).
Veszít az egészség?
Abban dr. Lukács Marianna, az Önkéntes Pénztárszövetség elnöke is egyetért, hogy nehéz idők várnak a pénztárakra a 2012-es törvényváltozás következtében. A kormány ugyanis, az ígéretével ellentétben, nem hogy nem támogatja jobban a korábbiaknál az öngondoskodást, hanem több ponton szűkíti a lehetőségeket.
- Egyértelműen szigorodnak a működési feltételek. Ez rossz a pénztáraknak, és rossz annak az egymillió családnak is, amely egészségpénztári számlával rendelkezik. Számos prevenciós jellegű szolgáltatás kikerül a finanszírozható szolgáltatások köréből, ráadásul a szektor két évtizedes történetében példátlan módon, egyik hónapról a másikra - mondja dr. Lukács Marianna, és hozzáteszi: nem ez az első alkalom, amikor az egészségpénztárak működését korlátozzák, 2006-ban a Gyurcsány-csomag is szigorított a pénztári működésen, de akkor kilenc hónap volt az átállásra.
A kasszák most minden fórumon igyekeznek tájékoztatni tagjaikat a konkrét teendőikről és a lehetőségeikről. A december 31-éig beérkező befizetések után a magánszemélyek jövedelemhatártól függetlenül 20 százalék szja-kedvezményt vehetnek igénybe, így érdemes még decemberben feltölteni a számlát, amelyről idén még akár a jövő évre szóló sportbérletek is megvásárolhatók. Kártyával december 31-éig lehet fizetni, a számláknak pedig január 15-éig kell beérkezniük a kasszákhoz.
- A pénztárak mindent el fognak követni, hogy a tagok ne szenvedjenek hátrányt. Rugalmasan fogjuk kezelni az átállással kapcsolatos nehézségeket - hangsúlyozza a szövetség vezetője.
A magánszemélyek egészségpénztári befizetése után járó szja-kedvezmény jövőre sem változik, bár korábban a magánnyugdíj-pénztári szektor államosítása kapcsán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, hogy a kormány a jelenleginél magasabb kulccsal támogatja az öngondoskodást a jövőben. A Semmelweis-tervben szintén szó van az öngondoskodás előtérbe kerüléséről, ám a jövő évi adószabályokban ez sem körvonalazódik.
Ennek ellenére Lukács Marianna bizakodó:
- Az egyéni tagdíjbefizetések arányának emelkedésére számítanak a pénztárak. A trend már idén elindult: novemberben például a Patikapénztárba 710 millió forint érkezett egy hónap alatt, és példátlan módon ennek 42 százaléka egyéni befizetés volt. Azt gondolom, hogy szemléletváltás indult el. Az embereknek fontos az egészségük, ezért próbálnak ilyen célra félretenni. Talán éppen azért, mert nem látják, hogy a kormányzat hogyan fogja rendbe tenni az OEP-et. Azt viszont érzik, hogy kevés a pénz, és szűkülnek a szolgáltatások az állami egészségügyi ellátásban.
Adómentes biztosítás
A cafeteriapalettán talán az egyetlen pozitívumként értékelhető változás, hogy 2012-től a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja - a kockázati életbiztosításhoz hasonlóan - értékhatár nélkül adó- és járulékmentessé válik. A vállalatok a béren kívüli juttatások körében vagy a cafeteriarendszeren belül biztosíthatják munkavállalóik számára a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, ami lépés lehet a hosszú várólisták és a hálapénz megszűnése felé. A Generali és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) arra számít, hogy a törvénymódosítással akár már két-három év alatt 50 milliárdosra nő az új piac.
Az úgynevezett „szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások" - ezekből fedezhető a magán-egészségügyi ellátásban kiállított számla, valamint a biztosítók a betegút-szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektől - évek óta léteznek a hazai kínálatban. De míg az egészségpénztári termékek az egész család számára kedvezményeket jelentenek, a biztosítást a munkavállaló kizárólag a saját egészségi állapota javítására fordíthatja.
