A most elfogadott, és 2016. január 1-től hatályba lépő új szabályozás következtében az eddigieknél várhatóan jóval több magyar vállalkozás tud majd sikerrel pályázni a promóciós forrásokra. A program összköltségvetése a 28 tagállamra vetítve 2016-tól évenkénti fokozatos emelkedéssel 61 millió euróról 200 millió euróra emelkedik 2019-re, illetve 2020-ra. Az uniós társfinanszírozási arány a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedik az unió területén megvalósuló egyszerű promóciós programoknál. Ez az arány az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló, valamint a több ország részvételével megvalósuló összetett programoknál 80%-ra, piaci zavarok vagy más krízishelyzet esetében 85%-ra emelkedik. Mindezek eredményeképpen nagyobb lehetőség nyílik a magyar mezőgazdasági termékek unión kívüli harmadik országokban, így a feltörekvő keleti piacokon történő megismertetésére, amely összhangban áll a kormány keleti nyitás stratégiájával.
A támogatható termékek köre is bővült. A jövőben az eddigiek mellett többek között támogatható lesz a sör, a csokoládé, a pékáruk, a különböző növényi kivonatok, a csemegekukorica vagy a gyapot is. Magyar szempontból jelentős eredmény, hogy a harmadik országokban az oltalom alatt álló eredet megjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelöléssel ellátott borok promóciója önállóan is támogatható lesz. Az unión belül ezek a borok csak más termékkel összekapcsolva élvezhetnek majd támogatást. Magyar kérésre került be a javaslatba a halászati és akvakultúra termékek promóciójának lehetősége, amely más termékekkel összekapcsolva lesz támogatható. Magyarország és a visegrádi országok közös agrárdiplomáciai sikere, hogy az uniós minőségrendszerek mellett a nemzeti minőségrendszerek promóciójának támogatására is lehet majd pályázni a jövőben. Szintén újítás, hogy megfelelő korlátok között ugyan, de az egyes márkák valamint a származás is nevesíthető lesz a promóciós kampányokban.
