Az elmúlt időszakban a bankrendszert kedvezőtlen változások érték és súlyos adók terhelték, amire a pénzintézetek is válaszlépéseket kényszerültek tenni. Jelenleg éppen a lakossági hitelek forintosításával és az új hitelkonstrukciók kialakításával vannak elfoglalva, miközben a banki vállalati ügyfélkör egy stabil bázist jelent számukra, mivel minden vállalkozásnak cégalapításkor bankszámlát kell nyitnia. Magyarországon ugyan a korábbi tartós cégszám-növekedést már felváltotta a cégek számának folyamatos csökkenése, ami a vállalati bankszámlák számának alakulásán keresztül is érezteti hatását.
Koncentrált a vállalati bankszámlák piaca Magyarországon; a 10 legtöbb vállalati bankszámlát vezető bank rendelkezik az összes vállalati bankszámla mintegy 80%-ával, míg a maradék 20%-on nagyságrendileg 200 pénzintézet osztozik. Érdekes tény, hogy amennyiben a Buda-Cash botrány miatt felszámolás alá került 4 bankból álló DRB bankcsoport összes kezelt számláját összeadjuk, egy bankként tekintve rájuk, akkor a legtöbb vállalati bankszámlával rendelkező bankok rangsorában a 12. helyre kerülnének.
A brókerbotrányok kapcsán remélhetőleg a magyar cégek életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap, hogy jól meggondolják, hol nyitnak számlát, és a jövőben nagyobb mértékben fogják áthelyezni befektetéseiket a megbízhatóbbnak hitt pénzintézetekhez. Ráadásul a banki piacon még nagyobb átrendeződés következik be az MKB és a Budapest Bank állami kézbe kerülésével és várható összeolvadásával. Jelenleg a két pénzintézet összesen több mint 113 ezer vállalati bankszámlát kezel, ami csak kicsivel marad el, a jelenlegi legnagyobb magyar bank, az OTP vállalati bankszámláinak számától.
Magyarországon az OTP vezeti a legtöbb vállalati bankszámlát, részesedése megközelíti a 17 %-ot. Piacvezető szerepe feltehetően nem lesz sokáig ilyen erős, mivel a Budapest Bank és az MKB összeolvadása után egy hasonlóan erős pénzintézet jöhet létre. Amennyiben a két bank részesedését a vállalati bankszámlákból összeadjuk, akkor az új állami pénzintézet részesedése a jövőben a vállalati bankszámlákból 16 % körül várható. A jelenleg nagy leépítéseket végrehajtó Raiffeisen a jövőben még inkább a vállalati ügyfélkörre kíván koncentrálni, így a jelenlegi több mint 8%-os részesedésében növekedés várható. Már az elmúlt időszakban is megfigyelhető volt a pénzintézet vállalati ügyfélkör-fejlesztési törekvése, mivel a 10 legnagyobb vállalati számlahalmazzal rendelkező bank közül az OTP mellett egyedül a Raiffeisen tudta érdemben növelni a vállalati számláinak számát. Az OTP valamivel több, mint 6%-os illetve a Raiffeisen 5,5%-os vállalati számlaszám növekedését a K&H követte 1% körüli növekedéssel a 2014. június 1. és 2015. június 1. közötti időszakban, míg a többi nagybank esetében már kisebb-nagyobb mértékű vállalati számlaszám-csökkenésről beszélhetünk.
Amennyiben a 10 legnagyobb vállalati ügyfélkörrel rendelkező pénzintézet kockázatosságát vizsgáljuk, akkor a K&H ügyfélköre mondható a legkisebb kockázatúnak, míg a MagNet Banké a legnagyobbnak.
Amennyiben a 10 legtöbb vállalati bankszámlát kezelő pénzintézetnél számlát vezető cégek kockázatosságát vizsgáljuk, akkor a Citibank ügyfélköre mondható a legkisebb kockázatúnak, míg a Sberbankké a legnagyobbnak. Az OTP csupán a 4. az ügyfélkör biztonságosságának tekintetében.
Az 1000-nél több vállalati ügyfelet kezelő pénzintézet portfolióját vizsgálva csupán a K&H kapott helyet legnagyobb ügyfélszámmal rendelkező nagybankok közül a legkisebb kockázatú számlavezető cégportfolióval rendelkező pénzintézetek listáján. A legkisebb kockázatúnak a SAVARIA Takarékszövetkezet számlavezető ügyfelei mondhatók, melyet a Mohácsi Takarék Bank ügyfélköre követ.
A vállalati hitelezés ismételt előtérbe kerülésével, támogatásával a magas kockázatú ügyfelek beazonosítása és kiszűrése mellett a jövőben várhatóan egyre inkább fókuszba kerül az alacsonyabb kockázatú, ezért jobb feltételekkel hitelezhető állományok beazonosítása és célzott elérése is.
