Bevalljuk magunkat

Tagok és regisztráltak

A kötelező kamarai regisztráció nem azonos a kamarai tagsággal. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozás nem tagja az adott szervezetnek, annak működésében nem vesz részt. A kamara működtetésében részt vevő tagok azok, akik döntenek többek között a források felhasználásáról, a szakképzési tevékenység végzéséről. A regisztrált tag viszont választhat, azonban nem választható: kamarai tisztségre csak kamarai tagot lehet jelölni, illetve megválasztani.

A bejelentendő adatok a következők: név, székhely, telephely(ek), fióktelep(ek), főtevékenység, ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek), a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás. Az önkéntesen szolgáltatandó adatok körét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alapszabályában kell meghatározni. (Elindult az Innoinfo internetes közösség portál, amely online adatbázisba gyűjti a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások adatait, elérhetőségeit.)

A regisztrációhoz a vállalkozásnak a kitöltött és cégszerűen aláírt űrlapot postán kell beküldenie a székhelye szerinti területi kamarához, amely 5000 forint hozzájárulási díj megfizetése után nyilvántartásba veszi a vállalkozást. (Alkotmánybíróságon támadta meg a szinte minden vállalkozásra vonatkozó, 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást egy ügyvéd. Ha igazat kap, a cégeknek nem kell majd fizetni a díjat.) A 19 megyei és a fővárosi kereskedelmi és iparkamara egységes űrlapot használ, februártól pedig - amikor várhatóan az egységes szoftvert rendszerbe állítják - interneten is rögzíthetik adataikat a vállalkozások, a cégszerűen aláírt űrlapot azonban a továbbiakban is postára kell adni. A hozzájárulási díj befizetésére több lehetőség is van: minden kamaránál lehet banki átutalással - ekkor a közlemény rovatban az adószámot is fel kell tüntetni - vagy az ügyfélszolgálaton készpénzzel fizetni, néhány kamara pedig sárga csekket is ad. A nyilvántartásba vételről a kamara tájékoztatja a vállalkozást, közli a kamarai regisztrációs számát és azt, hogy milyen ingyenesen igénybe vehető kamarai szolgáltatásra jogosult. A regisztrált vállalkozások azonnal igénybe vehetik a kamarai általános gazdasági, pénzügyi és jogi tanácsadást az ügyfélszolgálatokon, az üzletipartner-közvetítést és a pályázatfigyelést. Ez utóbbit március végére szervezi meg országosan is a kamara - mondta el az MTI-nek Dunai Péter, az MKIK főtitkára.

Az MKIK január végi rendkívüli küldöttgyűlésén - amelyen elfogadták a kötelező kamarai regisztrációs rendszer bevezetéséhez szükséges alapszabály-módosítását - Parragh László elnök elmondta: a kormány határozott szándéka, hogy legyen új kamarai törvény, ami még ez év első felében létrejöhet. Addig is, hogy közfeladatot megfelelően el lehessen látni, kezdeményezték a kötelező kamarai regisztráció bevezetését. Ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gesztorálásával elkészített kamarai törvény kapcsán nem sikerült megállapodni a Vidékfejlesztési Minisztériummal a tagsági kör lehatárolásában és a tagdíjrendszerben, de a vita még nem dőlt el. (A kötelező kamarai regisztráció hatályba lépésével a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a World Chambers Network 2011. novemberben aláírt csatlakozási szerződése minden hazai vállalkozás számára lehetővé teszi a kapcsolódást a Nemzetközi Kamarai Minősítő rendszerhez.)

A gazdálkodószervezetek kötelező regisztrációjáról rendelkező már hatályos törvény alapvetően az MKIK lehetőségeit bővíti, s talán nem véletlen, hogy a köztestület egyik kiadványa hálás szavakkal szól az üzleti szféra szereplőihez: „Köszönjük, hogy regisztrációjával hozzájárul ahhoz, hogy olyan kamarai nyilvántartás jöhessen létre, amely szándékaink szerint javítja az üzleti forgalom biztonságát, a vállalkozások és a kormányzat számára egyaránt hasznosítható információkkal tud szolgálni." Parragh László a Piac & Profit kérdésére kifejtette: számos olyan kormányzati program van, amely élénkíteni kívánja a gazdaságot, ilyen a képzés, a munkaerő-piaci előrejelzés, a segélyhitelezés, a kereskedelemfejlesztés feladata, s ha ezeket a programokat célirányosan akarják megismertetni a vállalkozásokkal, ahhoz adatbázis kell. Magyarország például részt vesz Szerbia uniós kedvezményes segélyhitelezésében, azaz a kölcsön egy részét mi adjuk, s a magyar költségvetés fizeti a kamattámogatást, így 100 millió euróig mi adhatjuk a beszállítást. Csakhogy ma nincs olyan listánk, amiből leválogathatók lennének a Szerbiával üzletelő, ott befektető cégek...

A kamara bevételeiről szólva Parragh László a rendkívüli közgyűlésen elmondta: 2012-ben 2,8 milliárd forintot kapnak a szakképzési feladat ellátására. További bevétel a kamarai tagdíj és a regisztrációs díj, ez utóbbi 10 százaléka az MKIK költségvetésébe kerül, 90 százaléka a területi kamarák működését segíti. Az elnök kiemelte: a kamara idén először külön költségvetési soron szerepel. Az eredetileg előirányzott 1,9 milliárd forintból 400 millió forintot a békéltető testületek kapnak, a fennmaradó 1,5 milliárdból az NGM zárolt 1 milliárdot, így jelenleg 500 millió felhasználható összeg áll rendelkezésre a költségvetésben. (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál több ezer vállalkozás tett eleget a regisztrációs kötelezettségének, ám mivel 240-250 ezer vállalkozás van a fővárosban, ezért a következő időszakban további jelentős rohamra számítanak.)

A mérnöki kamara és a kötelező regisztráció

A Magyar Mérnöki Kamara januárban közleményt adott ki Barsiné Pataky Etelka elnök aláírásával a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2011. év végén történt, a kötelező regisztrációra vonatkozó módosítása kapcsán. A dokumentum leszögezi: értelmetlennek és feleslegesnek tartja más szervezetnél a további kötelező regisztrációt, miután a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek kamaráiról szóló törvény már ma is lehetővé teszi a mérnöki és építészeti tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozásoknak, hogy a szakmai kamarák nyilvántartásában szerepeljenek. A Magyar Mérnöki Kamara a mérnöki tevékenységet végzők széles körét tartja nyilván országos közhiteles névjegyzékében, számos szakmai ellenőrző funkciót lát el, és szolgáltatásokat nyújt tagjainak. A közlemény szerint, ha a jogalkotó szándéka a vállalkozások kötelező regisztrációja volt, akkor „a főtevékenységként kötelező kamarai tagsághoz kötött tervezői és szakértői, valamint műszaki ellenőri, beruházás-lebonyolítói és mérnöki kutatási tevékenységet, összefoglalóan a kamara által jogosított mérnöki tevékenységet végezni kívánó egyéni és társas vállalkozások részére a regisztrációs kötelezettséget a Magyar Mérnöki Kamaránál kell előírni”. A szakmai kamarák kötelező regisztráció elleni tiltakozásával kapcsolatban Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára azt mondta: a szakmai kamaráknál a kötelező tagság a foglalkozást gyakorló személyre, míg a kereskedelmi és iparkamarai regisztráció a gazdasági tevékenység végzésére vonatkozik.